A STRESSZ NEME – A megküzdés mechanizmusai

A stressz az életünk része, szinte ugyanúgy elkerülhetetlen, mint munkába menet a reggeli dugó. Van, akire jó hatással van, még jobban teljesít, de olyan is akad, akinek megkeseríti mindennapjait.

Világunk számos elkerülhetetlen stresszhelyzetet rejt magában. Habár mind a nők, mind a férfiak szembesülnek kihívásokkal, bizonyos kutatások szerint az látszik, hogy a két nem eltérő módon reagál ezekre a nehézségekre.

Ha csak a munkahelyi követelményeket, a pénzügyi helyzetet, a családi és személyes kapcsolatokat, egészségügyi problémákat vagy az életben bekövetkező változásokat említem, szinte egyből összeszorul a gyomrunk. A stressz okai szubjektívek és az is előfordul, hogy fogalmunk sincs, hogy társainknak milyen nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeniük. Némileg azonban lehet általánosítani.

A Würzburgi Egyetemi Kórház kutatói például a Covid-járvány idején vizsgálták a stresszkezelést nők és férfiak esetében. A kérdőíves kutatás eredményei alapján arra jutottak, hogy a férfiaknál a stresszt elsősorban a munkahelyükkel kapcsolatos aggodalom idézi elő, míg a nők esetében inkább a család és a barátok által okozott nyugtalanság – olvasható a HVG cikkében.

Érdekesség, hogy a nemi különbségeket tekintve évről évre megismétlődik az eredmény: a nők nagyobb stresszterhelésről és a stressz súlyosabb következményeiről számolnak be, mint a férfiak. Ebből kifolyólag kíváncsi voltam, hogy melyek azok a pozíciók, állások, amelyek a stresszlépcső legfelső fokára kerülnek. A CareerCast 2019-es évi jelentésében az áll, hogy a legstresszesebb munkája a katonáknak, a tűzoltóknak, a pilótáknak és a rendőröknek van. Ezeket a munkahelyeket nagyobb részben férfiak töltik be, és róluk mondható el, hogy kevesebbet stresszelnek.

Férfiak és nők tehát egyaránt küzdenek stresszhelyzetekkel, de mi bizonyítja azt, hogy eltérően reagálnak? A Dél-kaliforniai Egyetem kutatócsoportja például egy videójátékkal kísérletezett ennek bizonyítására – olvashatjuk Kármán Nikola blogját az Almapatika egyik cikkében.

A kísérlet során a résztvevőknek egy virtuális lufit kellett felfújniuk a programban. Mérete határozta meg, hogy mennyi pénzt szerezhetnek a játék végén. A lufi azonban véletlenszerű időpontban kipukkant, és ekkor a játékosok elbuktak minden jutalmat. Kezdetben, nyugodt állapotban nem mutatkozott számottevő különbség a férfiak és nők teljesítőképessége között. A stresszfaktort azonban fokozták: hideg vízben kellett tartaniuk a kezüket, ami növelte a vérnyomást és a szívverési ritmust. A szakember szerint a férfiak nyomás alatt nagyobb mértékben vállalnak kockázatot, míg a nők esetében a stresszhelyzet a bizonytalanságukat növeli. A kutatók azt is felfedezték, hogy a nők természetes hormonális sajátossággal rendelkeznek, amely szabályozza az agyukban kialakuló stresszválaszt. Ez különbözik attól, ami a férfiak agyában figyelhető meg.

A hagyományos stresszelmélet szerint az emberek erős megterhelésre „harcolj vagy menekülj” reakciót adnak. Azonban egy régóta ismert, evolúciós szempontból magyarázható tapasztalat szerint a nők stresszválasza eltérő lehet. Veszély esetén inkább társas támogatást keresnek és fókuszálnak utódaik biztonságának és jólétének védelmére. Ezt a jelenséget a „gondoskodás és kapcsolódás” válasznak nevezi a szakirodalom.

Az eltérő stresszválaszok mögött tehát a nemek sajátos hormonális aktivitása áll. A két nem esetében a stressz kezelési stratégiája is igen eltérő. A nők általában szeretik másokkal megosztani a terhüket jelentő eseményeket, legyen szó családtagról, barátról vagy kollégáról – a lényeg, hogy megértő fülekre találjanak. A férfiak ellenben inkább valamilyen pozitív tevékenységbe, például sportba menekülnek előle. Látjuk tehát, hogy a stressz nem csupán egy univerzális reakció, hanem egy olyan komplex tényező, amely a nemek közötti különbségek révén is formálja az emberek viselkedését és mindennapi teljesítményét.

Tihanyi Kata

Fotók forrása: Shutterstock és pénzcetrum.hu