A Veszprémi Főegyházmegye lapunkban is megjelent sajtóanyagának közlését követően olvasóink számos kérdést vetettek fel a tervezett várlift építésével és a majdani létesítmény használatával kapcsolatosan. A találgatásokat és feltételezéseket elkerülve összegeztük a közérdeklődést kiváltó kérdéseket és eljuttattuk a illetékeseknek. Kérdéseinket és az érsekség válaszát változtatás nélkül közöljük.

A Veszprém Kukac kérdései

• Nyitott létesítmény lesz a várlift a veszprémi lakosok és a turisták számára vagy csupán az érsekségi dolgozók és az egyházi vendégek igényeit szolgálja majd? Ha az előbbi, ingyenes lesz a használata vagy díjköteles?
• Amennyiben a várlift révén „új turisztikai útvonalak jöhetnek létre” feltételezhető, hogy látogatók számára parkolók is épülnek? Ha igen, hol?
• A beruházó és az önkormányzat közötti szerződés rögzíti, hogy a Patak tér, ahonnan az alagút indul (222. hrsz.) az önkormányzat tulajdona marad. Kinek a feladata lenne látogatói parkolók létesítése? Esetleg nem lesz rá szükség, ha a várlift nem a turizmust szolgálja?
• A várlift kiemelten védett régészeti területen épül. Miután az elektromos kábelek átvezetése a Körmendy-udvar (Vár utca 39.) és az MTA (Vár u. 37. hrsz. 224) udvara közötti támfalon a liftakna miatt nem kivitelezhető, a lefektetetésük magánterületen, nevezetesen a MTA kertjében lehetséges. A Körmendy-udvarban az előzetes régészeti feltárás megtörtént. Hasonló feltárás történik az MTA területén is?
• A kábelek támfalon kívüli levezetése az MTA udvara és a Jókai utca felől is látható lesz, ami városképi szempontból jóváhagyást igényel. A kivitelező ennek a jóváhagyásnak birtokában van?
• Az MTA kertjét és a Körmendy-udvart elválasztó támfalon a környező épületek felújításából adódó statikai behatások jelentős állagromlást eredményeztek. A lift a telekhatáron levő támfal mellé épül. Tervezi az érsekség a támfal rekonstrukcióját, megerősítését is?
• Megfelel-e a valóságnak az információ, miszerint a várlift építésével párhuzamosan új érsekségi lakosztályok is épülnek?
• „A Veszprémi Főegyházmegye 2020-ban kezdett hozzá a 18 érsekségi épület – 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter zöldterület – megújításához, a műemléki beruházás részeként pedig szeretnék minél könnyebben, akadálymentesen megközelíthetővé tenni az ország egyik legfontosabb egyházi és kulturális központját.” Mely forrásokból és összesen mekkora ráfordítást igényeltek az eddigi munkálatok?
• Mekkora költséggel épül a várlift és milyen forrásokból finanszírozza a beruházó?

A Veszprémi Főegyházmegye válasza:

A megküldött kérdéseire az alábbi választ küldjük:

Nyitvatartási időben a látogatók számára elérhető, használható lesz a lift, ennek a pontos üzemeltetési és működési részletei jelenleg még kidolgozás alatt vannak. Szeretnénk felhívni ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a lifthasználatot egyértelműen a gépjárműves megközelítéssel összekötni téves lenne, hiszen helyi viszonylatban működő buszmegálló és egyedi útvonalon közlekedő buszok megállására alkalmas hely is található a közelben. Egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb városi használat az alternatív közlekedési módokat is támogatja, ezért is lehet fontos az akadálymentes megközelítést elősegítő lift kialakítása. A városi közlekedés, így részben a gépjárműves parkolás fejlesztési és szabályozási ügyében pedig ahogy eddig is a jövőben is a Főegyházmegye együtt fog működni az Önkormányzattal.

A lift kialakításával kapcsolatban, ahogyan a sajtóközleményünkben is megjelent, a szükséges régészeti feltárások és statikai vizsgálatok előírásszerűen és maradéktalanul megtörténtek. Amennyiben további alakítás szükséges lesz, abban az esetben is elvégezzük a kiegészítő szakmai vizsgálatokat.

A levelükben említett nagyfeszültségű kábel jelenleg a várfalon kívül van vezetve, és mindössze egy régi és jól látható pillér takarja, ennek cseréjére és elrejtésére készült a projekt keretében javaslat. Az építés során eszközölt alakítások szabályosak és a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek. A településképi szempontokat pedig körültekintően és alaposan figyelembe vettük; ezért is készülnek takart, rejtett, a látképet érintetlenül hagyó műszaki megoldások. A látképpel kapcsolatos egyeztetések minden esetben az érintettek bevonásával zajlottak.

A támfal állagromlására vonatkozó felvetés téves. A Körmendy Ház felújítása biztosan nem okozhatott statikai változást, hiszen a 80-as években készült nagyméretű vasbeton „koporsófödém” a helyén maradt, pontosan állagvédelmi okokból. A funkcionális átalakítás, a külső és belső festés, valamint a burkolatok, héjazatok cseréje pedig inkább kedvezőbb terhelési képletet eredményezett. A liftakna a speciális kialakítás miatt merevebb szerkezetileg, mint a támfalak önmagukban a több méteres barokk kori feltöltések mellett, tehát a megépítése nem ront a statikai működésen. Ezen felül a megújítás keretében a főegyházmegyei ingatlanokhoz tartozó támfalak vizsgálata megtörtént, egy jól látható szakasz javítása jelenleg is folyamatban van.

Fontos látni, hogy történeti távlatban a várhegyen lakó és részlegesen szállás jellegű épületek voltak. A projekt részeként ezek egy része közösségi céllal újul meg, hiszen az egykori ferences és piarista együttes lelkigyakorlatos ház, zarándok szálláshely és pasztorális központ funkciót kap. A beruházás teljes mértékben állami támogatással valósul meg, a munkákhoz szükséges forrás a kivitelezés előrehaladásához igazítva, ütemezetten kerül lehívásra.

Korábbi írásaink a témában itt és itt olvashatók.