„A magyar alma egészséges! Az almabotrány alapja jó esetben az ismeretek hiánya” – reagált egy szakmai szervezet és az agrárminiszter a Magyar Természetvédők Szövetségének a közleménye alapján kirobbant vitára. A téma minket fogyasztókat sem hagy hidegen, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mérgezett vagy egészséges almát adnak el nekünk.

Futótűzként terjedt el a híre, hogy a PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége által végzett vizsgálat alapján az almaminták 71 százalékában peszticidmaradványokat találtak, olyanokat, amelyeket az EU toxikusnak minősített. Hozzáfűzték mindehhez, hogy „a magyar helyzet különösen súlyos”. Mi is közöltük a hírt, sok más hazai híroldallal együtt. Ennek a hírnek a helytállóságát kétségbe vonta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB. Közleményük szerint olyan csekély minta volt az alapja a vizsgálatnak, hogy az nem mérvadó, ráadásul nem is tudni, hogy a magyarországi boltokban vett minta hazai vagy külföldi áru volt‑e.

Felháborodott a szakma

A szakmai szervezet felháborodásában osztozik Nagy István agrárminiszter is. „A magyar alma nemcsak biztonságos, hanem kiváló minőségű is, amit nemcsak a termesztési feltételek, hanem a rendszeres és nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági szabályok, illetve ellenőrzések is garantálnak” – jelentette ki az agrárminiszter a közösségi oldalán. Hangsúlyozza, a hazai alma minőségével kapcsolatban megjelent megalapozatlan és szakmaiatlan állításokat visszautasítják, a valótlanságokat és rémhíreket terjesztőkkel szemben pedig a legszigorúbban fel fognak lépni.

Az almabotrány kapcsán megjelent nyílt levelében a FruitVeB tételesen felsorolja, véleményük szerint miért „túlzó, alaptalan, az objektivitást, a szakmaiságot és a tudományos alaposságot messze nélkülöző, hitelrontásra alkalmas” a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) honlapján 2026. január 29-én megjelent a „Pesticide Action Network Europe” (PAN Europe) nevű szervezet jelentése.

Ezt írják többek között: „A PAN Europe és az MTVSZ jelentése 13 európai országban végzett, 59 mintavételre alapozott vizsgálat alapján von le fajsúlyos következtetéseket, melyek erőteljes csúsztatásokat tartalmaznak, és populista szófordulatokkal, általánosító, »kollektív bűnösséget« sugárzó kifejezésekkel sározzák be az almatermelőket. Nézzük ezzel szemben a tényeket:

A PAN Europe és az MTVSZ jelentéséből nem lehet megtudni semmit a mintavétel módszeréről, ami eleve megkérdőjelezi a vizsgálatok alaposságát, de bizonyosan nem akkreditált mintavételről van szó.

Az MTVSZ írásában nem tisztázott, hogy a magyarországi áruházakból származó minták Magyarországon vagy külföldön termelt almát jelentenek. (…) Így az is elképzelhető, hogy a mintavétel során külföldről behozott gyümölcsök kerültek bevizsgálásra. (…) Az 59 minta 13 országra vetítve országonként átlagosan 4-5 mintát jelent, ami nevetségesen alacsony, és messze-messze távol áll a reprezentatív szinttől. Az egyes országok illetékes hatóságai, illetve kiskereskedelmi láncai több ezerszer ennyi vizsgálatot végeznek.

Kérdések és válaszok alma-ügyben

A vizsgált 59 mintából 5 minta származott Magyarországról, ami mintegy 5‑10 kg almának felel meg. A magyar étkezési alma termesztés kb. 100 ezer tonna, vagyis 100 millió kg. Az 5‑10 kilogrammnyi mintából származó eredményekből értékelni a teljes magyar étkezési alma termesztést, nem csak komolytalan, hanem alaptalan és felelőtlen viselkedés. Így a vizsgálat objektivitása, hitelessége és hihetősége már alapjaiban elvérzik a mintavételnél. Mindezek alapján minősíteni a magyar almát és olyan kijelentést tenni, hogy »kiemelkedően súlyosnak bizonyult a magyar helyzet«, alaptanul félelemkeltő, erősen manipulatív és hazug kijelentés. Arról nem is beszélve, hogy az EU étkezési alma termelése mintegy 8 millió tonna (8 milliárd kg), amit 59 darab, azaz 50-100 kilogrammnyi mintával minősítenek. Ez kommentálhatatlanul szánalmas módszertani alkalmazás!”

A FruitVeB éppen ellenkező következtetésre jut, mint az MTVSZ. Szerintük a vizsgálati eredményekből az derül ki, hogy „az 59 mintából 58 minta teljes mértékben megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak, hiszen csak engedélyezett hatóanyagokat mutattak ki a mintában és azokat is a megengedett hatóanyag-maradéknál (MRL) alacsonyabb értékben. »Mindössze« egy mintában volt egyetlen hatóanyagból kis mértékű túllépés a megengedett szinthez képest (jóllehet ezt is csak az MTVSZ írása állítja, mert az eredeti angol nyelvű jelentésben erre vonatkozóan semmilyen konkrét megállapítás, eredmény nem lelhető fel. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált minták 98%‑a megfelel az élelmezés-egészségügyi szabályoknak. Ezt lefordítani úgy, hogy általában az alma (és minden alma) »mérgező«, »neurotoxikus«, »veszélyes«, kifejezetten túlzó és szakmaiatlan, ráadásul pánikkeltő torzítás.”

Az „almabotrány” vélhetően ezzel a véleményütköztetéssel nem ért véget, ami nem baj, mert valóban jó lenne tisztázni, hogy mit veszünk drága pénzért boltban, piacon. Kinek hihetünk? Eszembe jut egykori kollégám bölcsessége, aki már 50 évvel ezelőtt azt mondta, ő bizony a kukacos almát keresi. Amelyik almában van kukac, az biztosan nem vegykezelt. Halkan jegyzem meg, kukacot én évtizedek óta nem látok az almákban, kivéve a mi kis kerti almafánkon.

Vezető képünk illusztráció. Forrás: https://www.bunnings.com.au/