Trump figyelmen kívül hagyja az EU-t, és közvetlenül az országokhoz fordul. A NATO-tól Ukrajnáig és a balkáni térségig számos kérdés merül fel abból, ahogyan Amerika választott – hívja fel a figyelmet elemzésében Ines Sabalić neves horvát újságírónő, aki hosszú ideig szakújságíróként Brüsszelben élt és dolgozott.

Érdemes megnézni, hogy miközben Orbán Viktor Trump sikerének és barátságának fényében sütkérezik, mások mit gondolnak, milyen változásokat hozhat ez a győzelem? „De tényleg, itt mindenki megbolondult?!” – kérdezi a hvg véleményrovatában Para-Kovács Imre.

Ugyan mire készül az öreg playboy, aki a vallásosság és a család szentsége mögé bújva pornószínésznőkkel szórakozik? Mi várható Amerika ismételten megválasztott vezetőjétől, aki lábbal tiporja a demokráciát és nagyon könnyen hazudik, ha a helyzet úgy kívánja? Fel van adva a lecke szociológusoknak, akár pszichológusoknak: vajon mivel magyarázható az amerikai választóknak ez a döntése? Elegendő volt a 20 százalékos infláció és az LMBTQ eltúlzott forszírozása a demokraták vereségéhez és a republikánusok győzelméhez?

Klímaváltozás, Brüsszel? Ugyan már!

A tudósok már előre fogják a fejüket, amennyiben Trump valóban az oltásellenes ifjabb Robert Kennedyt nevezi ki egészségügyi miniszternek. Vélhetően értelmiségellenes új világ köszönt be amiatt, ahogyan Amerika választott. A régi-új elnökről köztudott, hogy porhintésnek tartja a klímaváltozást, ki is léptette Amerikát a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből. Brüsszellel kapcsolatban hasonlóképpen viselkedik, egyszerűen lesajnálja. Érdemes elolvasni az alábbiakban Ines Sabalić horvát újságírónő szakértői elemzését annak következményeiről, ahogyan Amerika választott.

„A NATO-szövetségtől Ukrajnáig és a Balkán térségéig, az új amerikai vezetővel számos kérdés merül fel” – hívja fel a figyelmet Ines Sabalić. „A biztonság és a kereskedelem lesznek az elsők, ahol megmutatkozik a Trump-kormányzat Európához való viszonya. Az új amerikai elnök mindenhol, ahol csak lehet, figyelmen kívül hagyja Brüsszelt, megkerüli a közös európai intézményeket, és közvetlenül az egyes országokkal fog kommunikálni.

Más lesz a kommunikáció Lengyelország felé, más Franciaország, Spanyolország vagy Ausztria felé, stb. Ez esetleg arra késztetheti a tagállamokat, hogy ne osszák meg terveiket másokkal, és olyan egyenlőtlen helyzeteket teremthet, amikkel az Európai Bizottságnak kell majd megküzdenie, hogy rendet teremtsen. Ilyen helyzetben a kisebb tagállamok, amelyeknek kisebb a stratégiai jelentőségük, hátrányba kerülhetnek.

Európa számára kulcsfontosságú, hogy Trump miként viszonyul majd a zöldátálláshoz. Joe Biden elindította az IRA-programot, amely nagy zöld infrastrukturális projekteket tartalmaz a szegényebb déli államokban, célja pedig versenyre kelni Kínával. Az IRA- (Inflation Reduction Act) tervek több ezermilliárd dolláros beruházást igényelnek. Trump gyakran kritizálta ezeket. De ha leállítja őket, akkor munkahelyeket szüntet meg, ráadásul saját szavazói körében, és nagy előnyt ad Kínának, amely így egyedüli vezető marad a zöldátállás terén.

Fúrjunk, fúrjunk!

Számos európai beruházás irányult ebbe az amerikai szektorba, mivel az ottani bürokrácia sokkal egyszerűbb, mint Európában. Ha Trump felszámolja a zöldinfrastruktúra építését, akkor ez a klímapolitika miatt újabb nézeteltérések forrása lehet Amerika és Európa között. Ugyanakkor, ez lehetőséget ad Európának arra, hogy megszervezze magát és betöltse Amerika helyét. De hogyan fogja összeegyeztetni ezt az olaj- és gázkitermelés folytatásának ígéretével és a »fúrjunk, fúrjunk!« szlogennel? Ez még nyitott kérdés.” […]

Kiszámíthatatlan

„Sokan üdvözlik Trump visszatérését, mert úgy vélik, kiszámíthatatlansága és érzéketlensége végső soron jó a politikai bénultság leküzdésére. Senki sem tudja biztosan, hogyan fog viselkedni Ukrajnával vagy Oroszországgal kapcsolatban. Talán úgy, ahogy bejelentette, hogy befagyasztja a konfliktust, de ki tudja? Néhány európai támogatója azt reméli, hogy keményen fog fellépni, és végzetes csapást mér a Kremlre. Ezt részben az első elnöki ciklusában hozott döntéseire alapozva gondolják így. Azonban az első ciklusban más tanácsadói voltak, és viszonylag független külügyminisztériuma. Most viszont azzal magyarázva, hogy a »mély állam« ellen harcol, bejelentette, hogy lecseréli a közszolgálati dolgozókat lojális támogatóira. Ezzel számos intézményt aláásna, így az új vezetés elemzői már nem biztosak a Federal Reserve függetlenségében sem.

Trump és az Európai Unió

Trump az első ciklusában világossá tette, hogy nem ismeri és nem is akarja megismerni az Európai Uniót, ugyanakkor megveti azt. A Brexit idején kigúnyolta azokat, akik az Unióban maradtak, és támogatott egy euroszkeptikus politikust, valójában egy közepes kaliberű brit politikust, Nigela Farage-t.

A második ciklusában is közvetlenül támogatni fogja a Magyarország, Szlovákia és Ausztria vezette kormányokat, valamint azokat a politikai erőket, amelyeket a hagyományos politika igyekszik visszafogni, például a francia lepenistákat vagy a német AFD-t. Ezzel normalizálja majd követeléseiket, ami nagy kényelmetlenséget okoz azoknak, akik nem radikális jobboldaliak.

NATO és a kollektív védelem

Ahogyan hallani lehet, Trump szerint a »tarifa« jobb szó, mint a »szeretet«, de nem fog vámokat kivetni az európai termékekre. Mindazonáltal folyamatosan fenyegetőzni fog, különösen, ha kitart a kínai termékek vámjainak bevezetése mellett, és elvárja, hogy Európa kövesse ebben. Ami a NATO jövőjét illeti, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadóját, Joe Boltont gyakran idézik:

»Trump nem érti a NATO lényegét, vagyis a kollektív védelmet. Azt hiszi, hogy a NATO azért jött létre, hogy mi védjük Európát, miközben semmit sem kapunk cserébe. Így nincs is értelme folytatni.« Ez lesz a változások alapja az amerikai NATO-szerepvállalásban.

Az Európa védelmét érintő feladatok átadása és a csökkentés ütemét a NATO főtitkára, Mark Rutte fogja levezényelni. A NATO nem fog megszűnni, de az európai tagállamoktól nagyobb arányú hozzájárulást várnak majd el a kollektív védelemben.

Ukrajna és a Balkán jövője

Ukrajna további sorsa Európa kezébe kerül. Az ország EU-tagsága attól függ, milyen lesz a »befagyott konfliktus« – a ciprusi modell vagy a daytoni megállapodás alapján? Az ukrajnai konfliktus és a Trump-kormányzat politikája befolyásolhatja a Nyugat-Balkán térségét is, különösen Szerbia szerepét, amely Trump családjának üzleti érdekei miatt előnyös helyzetbe kerülhet.

Von der Leyen bizottsági elnök és néhány tagállam egyre frusztráltabb, mert Belgrád azt sugallja, hogy az EU nem az egyetlen, sőt talán nem is az elsődleges választás számukra, hiszen a BRICS-szel (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika szövetsége) is boldogulhatnának. A Bizottság és a Tanács válasza még várat magára – szigorúbb fellépés Belgrád ellen, vagy a kokettálás folytatása?”

Vezető kép: Donald Trump 2024. november 6-án. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images)