A veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatója is részt vett azon a találkozón, amelyen Magyar Péterrel konzultált 15 gimnázium vezetője. A közoktatás fontosságát a jövendő TISZA‑kormány azzal is hangsúlyozta, hogy második hivatalos munkanapján tette ezt a miniszterelnök-jelölt.

Ugyanis nyílt levelet küldött 17, elitnek minősített gimnázium igazgatója Magyar Péternek azután, hogy kiszivárogtatták a leendő oktatási miniszter nevét. Azonnali válaszként már másnap találkozóra hívta őket. Erről beszéltünk Schultz Zoltánnal, a Lovassy-gimnázium igazgatójával.

– Még normális országban sem jellemző az a gyorsaság, ahogy a miniszerelnök-jelölt találkozót ajánlott önöknek nyílt levelük után. Csurig a naptára, álláspontjuk meghallgatása az oktatás fontosságát jelzi vagy Magyar Péter rendre utasította az igazgatókat?

– Pontosítanék, mi nem a konkrét személyről foglaltunk állást – rögzíti a helyzetet az igazgató. – Olyan személyt szeretnénk az oktatási tárca élére, aki képes a tárcák között, több parlamenti ciklusokon képviselni az oktatáspolitikát, a szükséges reformokat eredményesen irányítani.

– Többen vádolták önöket azzal, hogy az elit intézmények vezetőinek könnyű, jellemző, hogy ők lobbiznak, bezzeg a szakgimnáziumok nincsenek érdekérvényesítő pozícióban.

– Nem a gimnáziumok érdekét kívántuk érvényesíteni, a magyar közoktatás átfogó átalakításának tervéről beszélhettünk Magyar Péterrel. A találkozón egyébként jelen lévő 15 igazgató mellett ott voltak az Arany János Tehetséggondozó Program Egyesület és a Nemzeti Pedagóguskar és a Gyakorlóiskolák Szövetségének vezetői is. Belátom, még így is csak meghatározott rétegét képviseltük a magyar köznevelésnek. Magyar Péter más szakmai szervezetekkel is tárgyal majd, ez volt az első ilyen találkozó.

– Majdnem két órán át tartott, nem két kattintás, és már mehet is a közösségi oldalra.

– Jó hangulatban, aktuális szakmai beszélgetést folytattunk rendszerszintű kérdésekről. Konkrét, azonnali intézkedésekről nem esett szó. Egyetértettünk abban, hogy az alapoknál kellene kezdeni az oktatás átszervezését. Nem elég a mai kor kihívásaihoz igazítani a követelményeket, hosszú távú terveket kellene készíteni. Tisztázni szükséges, mit akarunk a közoktatástól. Milyen emberképet várhatunk az intézményi tanulás végén. Az egész világon átalakulóban az oktatás, az alapkérdések ugyanazok: milyen tudás birtokában érthető meg a világ, milyen készségek és képességek használhatók a jól lét biztosításához.

– Ennek megfogalmazásához nem elég a szakmai szervezetek részvétele, ez a társadalom egésze nélkül nem megy.

– Így gondoljuk mi is: nemzeti minimum meghatározása szükséges a hatékony oktatási rendszer megteremtéséhez. Fölajánlottuk ehhez tudásunkat, tapasztalatunkat. Magyar Péter ugyanezt kérdezte tőlünk: az igazgatók szerint mire jó az iskola, milyen közoktatási rendszert tartanánk ideálisnak. Például arról kérdezett, mennyire tartjuk esélyteremtőnek a magyar oktatási rendszert, a 4-6-8 osztályos oktatás közül melyik a hatékonyabb. Elmondtuk, hogy az oktatás megújítása akkor lesz sikeres, ha a szülők, a tanárok, a gyerekek, az intézményrendszer közösen alakítják ki a nemzeti minimumot. Hosszú és nehéz folyamat lesz. Azonban addig is szükségünk lenne nagyobb autonómiára, hogy a térség, a szociális körülmények ismeretében jobban a diákok képére formálhassuk az iskolát – mondta a Lovassy‑gimnázium vezetője.

Vezető képünkön: Magyar Péter 15, eltérő fenntartású gimnázium igazgatójával. Forrás: Magyar Péter Facebook‑oldala