A rendezvény célja az volt, hogy közös gondolkodás induljon a Balaton hosszú távú, integrált fejlesztéséről, valamint a 2028–2034-es európai uniós fejlesztési időszak előkészítéséről.
A konferenciát dr. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, a résztvevőket Bercsényi László, Balatonalmádi polgármestere köszöntötte.
A konferencia legfontosabb üzenete, hogy a Balatonra nem pusztán tóként és nem pusztán turisztikai térségként, hanem egész éves, komplex társadalmi, ökológiai, gazdasági rendszerként kell tekinteni. A tó állapota, a teljes vízgyűjtő, a települések élhetősége, a turizmus, a gazdaság, a közlekedés, a lakhatás, a természetvédelem és az önkormányzatok működőképessége nem választható el egymástól.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Balaton jövője nem kizárólag turisztikai kérdés, hanem egyszerre természetvédelmi, gazdasági, társadalmi és településfejlesztési feladat, amely csak összehangolt, tudásalapú döntéshozatallal, valamint a települések, a tudomány, a gazdaság, a civil közösségek és az állami szereplők együttműködésével biztosítható.
A konferencia legerősebb üzenete az volt, hogy a Balaton esetében ma már nem újabb stratégiákból és ötletlistákból van hiány, hanem végrehajtóképességből. A résztvevők szerint a következő évek feladata az, hogy a meglévő szakmai tudást és fejlesztési elképzeléseket konkrét programokká alakítsák, egyértelmű felelősökkel, ütemezéssel, finanszírozással és mérhető eredményekkel. Ennek egyik lehetséges eszközeként egy 6–8 kiemelt balatoni zászlóshajó projektből álló projektportfólió, valamint egy nyilvánosan követhető fejlesztési irányítópult kialakítása is megfogalmazódott.
Az önkormányzati panel résztvevői rámutattak arra, hogy a balatoni települések működését jelentősen nehezíti a kiszámíthatatlan finanszírozási környezet, a kötelező feladatok alulfinanszírozottsága, a szolidaritási hozzájárulás rendszere, valamint az, hogy a turisztikai térségek sajátos többletterhei nem jelennek meg kellő mértékben a finanszírozásban.
A konferencia egyik visszatérő következtetése volt, hogy a Balatonnak azonosítható felelősre és működő térségi koordinációra van szüksége. Nem alakult ki teljes egyetértés abban, hogy ezt önálló balatoni régió, kormánybiztos, miniszteri biztos vagy más intézményi forma garantálja, ugyanakkor széles körű konszenzus mutatkozott abban, hogy a jelenlegi széttagolt rendszerben hiányzik az a szereplő, amely a Balaton egészéért felelősséget vállal és képes összehangolni az önkormányzati, tudományos és kormányzati szereplők munkáját.
A tudományos panelek legfontosabb üzeneteinek egyike: a kutatásnak nem önmagáért kell működnie. A tudományos eredményeket olyan döntéstámogató tudássá kell alakítani, amely közvetlenül segíti a települések, a térségi szervezetek és a kormányzat munkáját. Ennek feltétele a folyamatos balatoni monitoring, a stabil kutatásfinanszírozás, az egyetemek és kutatóintézetek együttműködése, valamint a rendszeres párbeszéd a helyi közösségekkel és a döntéshozókkal.
A klíma- és ökológiai panel talán a konferencia legsürgetőbb üzenetét fogalmazta meg: nem abból kell kiindulnunk, hogy a jövő Balatonja ugyanolyan lesz, mint az, amit megszoktunk. A felmelegedés, a gyakoribb aszályok, a növekvő párolgás, a vízgyűjtő átalakulása és az ökológiai folyamatok változása miatt az alkalmazkodás elkerülhetetlen. A vízpótlás kérdésében a szakértők egyetértettek abban, hogy nem gyors műszaki beavatkozásokra, hanem komplex hatásvizsgálatokra és alternatívaelemzésekre van szükség. Rövid távon kiemelt feladatként fogalmazódott meg a teljes vízgyűjtő állapotának feltárása, a patakok és vizes élőhelyek rehabilitációja, a táji és települési vízmegtartás erősítése, a nádasok védelme és a folyamatos monitoring.
A konferencia zárásaként Kontics Monika fejlesztési szakértő mutatta be a Kiáltvány a Balaton jövőjéért című dokumentumot, amelyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
A kiáltvány kilenc stratégiai alapelvet fogalmaz meg:
• a Balaton természeti értékeinek és vízbiztonságának megőrzését;
• az integrált térségfejlesztési szemlélet megerősítését;
• a balatoni és háttértelepülések összehangolt fejlesztését;
• a tudásalapú döntéshozatal és kutatás-fejlesztés támogatását;
• a fenntartható és versenyképes helyi gazdaság fejlesztését;
• a fiatalok helyben maradását segítő programok ösztönzését;
• közös felkészülést a 2028–2034-es európai uniós fejlesztési időszakra;
• a Balaton tudásalapú fejlesztési mintatérséggé válását;
• valamint egy önálló Balaton fejlesztési régió szakmai előkészítésének megkezdését.
A jelenlévők úgy döntöttek, hogy a kiáltványt, a konferencia szakmai összefoglalóit és a workshopok eredményeit eljuttatják a döntéshozókhoz, valamint társadalmi egyeztetésre bocsátják.
A szervezők hangsúlyozták, hogy a konferencia nem lezárt esemény, hanem egy hosszú távú szakmai együttműködés kezdete. Céljuk, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet települései, a Balatoni Fejlesztési Tanács, a tudományos műhelyek, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek közösen készüljenek fel a következő európai uniós fejlesztési ciklusra, és olyan összehangolt fejlesztési programokat dolgozzanak ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton Magyarország tudásalapú fejlesztési mintatérségévé és hosszú távon Európa egyik legsikeresebb, fenntartható térségévé váljon.
Fotó: Veszprém Kukac archív
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…