A JÓL-LÉT Alapítvány által szervezett találkozóra Veszprémből, Balatonalmádiból és a tágabb balatoni térségből érkeztek olyan nők, akik civil szervezetekben, helyi közösségekben vállalkozóként vagy más szakmai és közéleti szerepekben dolgoznak.
A műhelyt már a találkozó előtt közös feltérképezés előzte meg. A jelentkezők egy részletes kérdőívben számoltak be arról, milyen helyi ügyekben aktívak, milyen közösségekhez kapcsolódnak, hol látnak együttműködési lehetőségeket és mi nehezíti számukra a helyi közéletben való részvételt.
A 21 jelentkező válaszaiból az is láthatóvá vált, hogy miközben sokan erősen beágyazottak saját közösségükbe, jóval gyengébbek a különböző szakmai, civil és közéleti körök közötti kapcsolatok. Éppen ezeknek a „hiányzó hidaknak” a megkeresése lett a veszprémi nap egyik központi témája.
A jelentkezők által behozott ügyekből egy sokszínű, de egymással több ponton összekapcsolódó helyi tér rajzolódott ki. Visszatérő téma volt a Balaton és környezetének védelme, a természeti értékek megőrzése és az élhető települési környezet. Mások a helyi civil és közösségi kezdeményezések megerősítését, a különböző közösségek közötti együttműködést, illetve a helyben rendelkezésre álló tudás és kapcsolatok jobb összekötését tartották fontosnak.
Szintén hangsúlyosan jelent meg a nők helyi közéleti részvétele és láthatósága: hogyan kerülhet több nő döntési helyzetbe, hogyan válhatnak láthatóbbá a már most is aktív nők, és hogyan lehet támogatni azokat, akik saját településükön vagy egy konkrét ügy mentén szeretnének nagyobb szerepet vállalni.
A témák különbözősége ellenére ugyanaz a probléma többször visszatért: sok értékes helyi kezdeményezés és aktív ember van a térségben, de nem feltétlenül tudnak egymásról, és a közöttük lévő kapcsolatok esetlegesek.
Erre próbált választ keresni a Balatoni Hősnők Tere.
A résztvevők a műhely során saját ügyeikből és tapasztalataikból kiindulva építették fel a térség egyfajta élő kapcsolati térképét: kik dolgoznak hasonló célokért, hol vannak már működő együttműködések, kik lehetnének új szövetségesek, hol találhatók döntési és erőforrás-pontok, és hol szakadnak meg jelenleg a kapcsolatok?
A következő lépésben már mindenki a saját konkrét ügyével dolgozott: kik azok, akik már mellette állnak, kiket lehetne még megszólítani, és milyen kapcsolatra lenne szükség ahhoz, hogy egy kezdeményezés tovább tudjon lépni?
A közös munka kitért arra is, mit jelent nőként jelen lenni a helyi közéletben. Szóba kerültek a részvételt segítő és akadályozó tényezők, a nőket érő közéleti és politikai támadások, a szolidaritás szerepe, valamint az, hogyan válhat az egyéni tapasztalatból közös tudás és cselekvés.
A műhelyt Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány alapítója és vezetője, valamint dr. Szél Bernadett kutató, oktató és közéleti szakértő vezette.
Az esemény utáni visszajelzésekből az látszik, hogy a résztvevők jelentős része folytatná az együttműködést. Az értékelő kérdőívet kitöltők közül a legtöbben további személyes találkozókat, tematikus műhelyeket, képzéseket és közös eseményeket tartanának hasznosnak. Megjelent az igény kisebb, konkrét helyi ügyek köré szerveződő munkacsoportokra, mentorálásra, tudásmegosztásra és közös kommunikációra is.
A folytatásnak ráadásul már lehetséges helyi szereplői is vannak. Többen jelezték, hogy saját tudásukat vagy tapasztalatukat megosztanák másokkal, segítenének eseményeket szervezni, helyi összekötő szerepet vállalnának, vagy egy-egy konkrét ügy körül létrejövő csoport munkájába kapcsolódnának be.
– A Balatoni Hősnők Tere számunkra nem egy újabb női rendezvénysorozat – fogalmazott Keveházi Kata. – Olyan kapcsolati és cselekvési teret szeretnénk létrehozni, ahol a különböző közegekből érkező nők megtalálják egymást, és egy jó helyi ügynek nem kell minden alkalommal nulláról felépítenie a saját kapcsolatrendszerét.
A szeptemberi találkozó így egyben kísérlet volt arra is, hogyan lehet egy regionális női hálózatot nem felülről létrehozni, hanem a már létező helyi tudásból, ügyekből és kapcsolatokból felépíteni.
A következő lépés a résztvevők közötti kapcsolattartás megszervezése, majd kisebb, konkrét ügyek és témák köré szerveződő együttműködések elindítása lehet. A cél az, hogy a Balatoni Hősnők Tere idővel ne csak találkozási hely, hanem a térségben aktív nők közötti tudás-, kapcsolat- és erőforrás-megosztás működő tere legyen.
A Híd a körök között – Nők a virágzó helyi társadalomért program a Tesco Start a jövőért! programjának támogatásával, az Effekteam Egyesület közreműködésével valósult meg.
A vezető képen a műhely tagjai közül néhányan. Fotó: JÓL-LÉT Alapítvány / Balatoni Hősnők Tere
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…