Szórakozás

BARBIE-LÁZ – Tükröt állít a rózsaszín plasztikvilág

Napok óta rózsaszín lázban égnek a kicsik és nagyok, kígyóznak a sorok a mozitermek előtt. Mire ez a felhajtás? Greta Gerwig legújabb rendezése, a Barbie egy szórakoztató utazás a valóság és a plasztikvilág között, ahol a tökéletlenség fogalma megszűnik.

Greta Gerwig rendező, forgatókönyvíró és párja, Noah Bamumbach fogták az ikonikus, minden kislány és nő által ismert Barbie-babát, és egy élőszereplős vígjáték középpontjába állították. Bár sokáig csak találgatni lehetett, hogy mi kerül ki Gerwig kezei közül, a film előzetese felcsigázta a közönség érdeklődését: egy tökéletes rózsaszín plasztikvilág, benne egy tökéletes nővel. Vagy mégsem?

Barbie (Margot Robbie), Barbieland legnépszerűbb sztereotipikus Barbie-ja, egzisztenciális válságba kerül, így el kell utaznia a valóságba, hogy megértse ennek okát, és visszatérhessen a megszokott, csillogó életébe. Barátja, Ken (Ryan Gosling) elkíséri az úton, mert az egész létét arra tette fel, hogy Barbie elismerje őt. A fergetegesen komikus utazás során mindketten kemény igazságokat fedeznek fel, és egyre jobban szertefoszlik a rózsaszín köd, amelyben eddig éltek.

A konfliktus nyitja abban rejlik, hogy a két főhős teljesen más problémákkal szembesül a „való világban”, amelyből kifolyólag komoly nézeteltérés alakul ki köztük. Barbie-nak tükröt állítanak, hogy rájöjjön, a tökéletes ábrázolása nagyon is valóságos testproblémákat okoz a fiatal lányoknak. Ken pedig rájön, hogy eddig elnyomottként élt a női befolyás alatt álló Barbieland-ben.

Szembekerül a nőuralom és a patriarchális rendszer, mindez játékosan, humorral tűzdelve, de mégis elgondolkodtató módon. A film egyik ikonikus jelenete az a bizonyos nagymonológ, amiben a valóságból érkező édesanya panaszolja el, hogy nőként mennyiféle elvárásnak kell megfelelni, és ez milyen rettenetesen megerőltető és elszomorító. A film vége bár megható, talán egy kicsit elnyújtott, egyeseknek már túlzó lehet. A legutolsó jelenet egy humoros mondattal zárul, ami nem meglepő, hiszen az egész cselekményt végigkísérik a poénok, helyzetkomikumok.

Talán pont ez az, ami igazán szerethetővé teszi a filmet. Olyan komoly témákat feszeget, amik meghatározzák mindennapjainkat, és mindezeket árnyaltabb módon tárja a szemünk elé, nem kevés humorral fűszerezve. Egyszer mindenképp érdemes megnézni, a tanulsága mellett legalább a lenyűgözően hiteles díszlet és fantasztikus jelmezek miatt.

Szerző: Tihanyi Kata

related

Veszpremkukac

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago