Botrány a horvát euróval

Nincs szerencséje Horvátországnak a nemzeti valutájával. Botrány kíséri az euró jövő év január 1-jére tervezett bevezetését, éppen úgy, ahogyan csaknem harminc évvel ezelőtt a kuna elfogadása sem ment simán.

Ám meglepő módon nem az euró esetleges gazdasági hatásain vitatkoznak a horvátok, hanem a dizájnon. A napokban mutatták be az ország euróterveit. A papírpénz és az érmék egyik oldala mindig annak az országnak a motívumait tartalmazza, ahol nyomják. A nyertes dizájnterv szerint a kéteurós érme hátoldalára Horvátország térképe kerül, az egyeurósra egy nyuszt (kuna), a Horvátországban is honos apró ragadozó. Mindjárt elkezdődött a morgolódás: micsoda dolog, hogy ez a „büdös kis állat” Horvátország szimbóluma, mondjuk Dubrovnik helyett. (Zárójelben: a nyuszt mégsem görény, meg egyébként is kuna a neve horvátul.) Meg kell nézni, Olaszországban Leonardo da Vinci tökéletes embere, a Vitruvius díszíti az egyeuróst – példálóznak déli szomszédaink, mi lenne számukra a színvonal.

Az igazi botrány mégis akkor támadt, amikor jelentkezett egy skót fotós, akinek az internetről letöltött nyuszt felvételét használta fel a formatervező, anélkül, hogy bármit is fizetett volna érte. A fiatal horvát formatervező, Stjepan Pranjković a botrány hatására visszavonta pályamunkáját. Ezek után a horvát nemzeti bank új pályázatot ír ki.

Na de az apró, a tíz-, a húsz- és az ötvencentes sem járt jobban. Azon a szerbek vesztek össze a horvátokkal. Ugyanis a horvátországi Likán született, de szerb származású tudós, Nikola Tesla arcképét tették rá. Nehogy már egy szerbet nézegessek naponta – reagáltak egyes horvátok.

A horvátországi szerbek elnöke pedig tiltakozásra buzdítja Szerbiát az Európai Uniónál: Tesla a szerbeké, minden ellenkező állítás a történelem meghamisítása. (Hasonló a helyzet Ivo Andrić Nobel-díjas íróval, aki boszniai katolikus család sarja, pályafutását horvát nyelvű írásokkal kezdte, de művei nagy része szerbül jelent meg. Andrić jugoszláv írónak tartotta magát.)

Itt tartanak most a horvátok. Egy évvel az euró bevezetése előtt még mindig a dizájn a fő témájuk és nem a közös európai pénznem esetleges gazdasági hatásai, az áremelkedés vagy az ország külföldi eladósodása.

Fotó: maxportal