A mozirajongók a szabadság szimbólumának látták a múlt század ikonját. Bevallása szerint akkor érezte magát először szabadnak, amikor felhagyott a filmezéssel, hogy az állatoknak szentelje életét. 91 évesen halt meg Brigitte Bardot.

Szomorúak és talán sírnak a kutyák, a kecskék, a macskák, a tehenek, a lovak, a galambok és a patkányok, akik Brigitte Bardot farmján az egykori színésznővel éltek. Lehet, hogy a távolabb élők, a vízilovak, a fókák, a medvék, akikért harcolt, szintén megérezték, hogy elment Brigitte Bardot, az etikus állattartás szószólója. Aki hitt benne, mindenhol hirdette, hogy az állatok és az ember között különleges a kommunikáció. „A fiatalságomat és a szépségemet a férfiaknak adtam, az életem többi része az állatok öröksége” – nyilatkozta egy dokumentumfilmben, amelyből kiderült, hogy árverésen adta el párizsi lakását, családja ékszereit, hogy működtetni tudja állatmentő alapítványát. Az állatokért képes volt bevetni hírnevét, minden kapcsolatát. Tárgyalt a francia miniszterekkel, az Európai Unió több biztosával például a haszonállatok szállításáról, a vágóhídakon használt módszerekről. Sokszor nekifutott, de soha nem adta föl. Mint ahogy azoknak az állatoknak a megmentéséért is addig kilincselt, szervezte a tiltakozásokat, a felvonulásokat, amelyek bőréből bundákat készítettek.

Az etológusok sok kutatását inspirálta, s úgy vélte, a tudomány és az érzelmek jól kiegészítik egymást, csak a kettő alkalmazásával menthető meg a Föld.

Halálának hírét világszerte szétröpítették. Az internet népének többsége egykori szexis fotóit nézegette. Kétségtelen, bikinis képe milliók fantáziáját mozgatta meg, a múlt század közepén a kollégiumi szobák szinte elképzelhetetlenek voltak „BB” magazinkivágásai nélkül. Annak a színésznőnek, aki az 1950-es évek közepétől megváltoztatta a nőkről, a szexről, a nemek közötti kapcsolatról alkotott gondolkodást. Noha katolikus családból származott, 15 évesen lépett a nyilvánosság elé. Amikor a bájos tinit az Elle magazin címlapján bámulták, nehezen egyeztették össze a klasszikus zenét és balettot tanuló diáklány-képpel. Anyja támogatta, apja előtt titkolta a modellkedést, amiből önálló jövedelemre tett szert. Az otthoni viták elől 18 évesen Roger Vadim filmrendező felesége lett. A hatvanas évek elején nagy sikerű francia filmekben szerepelt: Clouzot Oscar-díjra jelölt drámájában, Az igazságban, Malle Magánügyek című filmjében, Godard Megvetés című alkotásában. Meghódította Hollywoodot.

Akik csak az új nőideált, a vadmacskát látták BB alakításaiban, azoknak ajánlom, nézzék meg a Jeanne Moreau-val közös jelenetet, amelyben egyenrangú társa a nagy művésznek.

Nemcsak színésznőként, hanem modellként, énekesnőként és múzsaként is hatalmas hatást gyakorolt a kor popkultúrájára. Serge Gainsbourg több legendás dalt írt neki, (nem mellesleg) élettársa is volt.

Még filozófusokat is megihletett, Simone de Beauvoir feminista filozófus 1959-ben publikált esszét Brigitte Bardot-ról, a színésznőt Franciaország legszabadabb nőjeként ábrázolta. Beauvoir bemutatta, hogyan vált Bardot a szabadság és a modern nő szimbólumává, miközben mégis egy olyan kultúrkörnyezet része lett, amelyben a fiatal női testet és a szexualitást idealizálják és ezáltal egyben korlátozzák is a nőt.

A képhez tartozik, az elmúlt években jobboldali nézetei megdöbbentették a franciák jó részét például, amikor a melegek vagy a francia társadalom iszlamizációja ellen kelt ki, és a szélsőjobboldali Nemzeti Front támogatójaként lépett fel.

Vezető képünk forrása: https://www.theglampad.com/