Kultúra

CIMBORA – Hol volt, hol nem volt, volt egy Cimborám…

Fél évszázada Cseh Tamással az egész ország énekelte: Hol volt, hol nem volt, volt egy Cimborám. 1973-ban indult a Magyar Televízió mind ez ideig legsikeresebb gyerekműsora. Kéthavonta készült, több százezren nézték. Noha a műsort 30 év után az MTVA megszüntette, gyerekkönyvtárosok és pedagógusok jóvoltából mégis mozgalommá vált.

A képernyőn nem hullottak fejek, nem folyt a vér, nem robbant semmi, a gyerekek mégis alig várták a magazint. Volt benne irodalom, festészet, zene, tánc, mindenféle, ami a gyerekléleknek fontos. A gyerekek szerették a Cimborát, mert művészethez közelálló feladatokat kaptak: verset írtak, énekeltek, meséltek, hangszereken játszottak. A kor legnagyobb művészei – felsorolhatatlan a névsor – álltak a kamerák elé: Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Halász Judit, Cserhalmi György, Udvaros Dorottya, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Csukás István, Lázár Ervin, a Kaláka-együttes. Ma a kicsik külföldi sorozatokon „növögetnek”, iskolás koruktól a tv-ben legfeljebb meccset néznek vagy Forma 1-et. Eltűnt az országot megmozgató játékos kedv.

Gryllus Dániel és a Kaláka népszerűsége a Cimborával indult

A legelső Cimborák főcímében a zeneszerző Cseh Tamás, valamint Márta István és Vitai Ildikó énekelte Horgas Béla versét.

A főszerkesztő É. Szabó Márta egyben a Gyerek- és Ifjúsági Stúdió vezetője, ezer szállal kötődik Veszprém megyéhez. Vörösberényi születésű, Veszprémben érettségizett, első munkahelye az almádi könyvár. Családjával ma is minden nyarat itt tölt nagyszüleitől örökölt házában. Egy évtizedig a városban szervezte a Cimbora táborokat, évek óta pedig a Klassz a pARTon! klasszikus zenei programok producere.

Kányádi Sándor költő a legkisebb gyerekeket is elvarázsolta verseivel

– Fiam, Tamás újévi koncertjén január 6-án fotókiállítással felidézzük a Cimbora táborokat. Az egykori táborlakók világhírre tettek szert, és örömmel térnek vissza a Klassz a pARTon eseményeire. Gyerekként itt játszott először a csellóművész Várday István, a hegedűs Kelemen Barnabás, Oláh Vilmos, Lendvai József. Miklósa Erikával is náluk készült az első interjú. Mondhatom a többieket is: Pálfi György, többek között a Taxidermia rendezője, a Cimborában készítette legelső filmjét, Mundruczó Kornél szintén – sorolja büszkén É. Szabó Márta.

Sebő Ferenc rendszeres szereplője volt a műsornak, a január 6-i koncerten is föllép

A valamikori tv-adás készítői sem akárkik: a rendezők minimum Balázs Béla-díjasok: Szász János, Kardos Ferenc, de Kossuthtal is bírtak, mint Sándor Pál vagy András Ferenc. Márta megbocsáthatatlan bűnnek érzi, hogy az MTVA megjelenésekor épp akkor kellett elengedniük a gyerekek kezét, amikor a legnagyobb szükség lett volna támogatásukra, amikor a kereskedelmi tévék megjelentek importált tömegsorozatokkal. Akkor szüntették meg a gyermekosztályt, ezzel eltűnt 34 hazai gyártású gyermekműsor. Tizenötezer különleges perc lapul az MTV archívumában, de sem a Cimbora alkotói, sem a nézők nem juthatnak hozzá, csak hatalmas pénzekért. 2014-ben úgy tűnt, feléled a magazin…

Az egyik védnök, Vásáry Tamás karmester sokat foglalkozott a Cimborásokkal

Volt azonban tíz boldog év a műsor és Balatonalmádi életében, amikor határon innen és túlról százszámra érkeztek a gyerekek. Kányádi Sándor költő és Vásáry Tamás karmester védnökként álltak mellettük. Nyaranta a cimborás gyerekek Balaton-parti városokban, sőt külföldön is koncerteztek.

– A tábor, a vakáció csodás időszak volt a gyerekek életében, közülük sokan először látták a Balatont. Minden évben 70 műsort rögzítettünk. Legnagyobb örömömre Balatonalmádiban Perus Zsuzsa jóvoltából tovább él a Cimbora. Szívesen emlékezem arra az időszakra, amikor Czuczor Sándor fogadott bennünket a kéttannyelvű gimnáziumban, a gyerekek a kollégiumban és a Nereusban laktak, a vízparton a fűzfák alatt tartottuk a foglalkozásokat. Veszeli Lajos festőművész a Kolostorban cimborázott velünk. És a legfontosabb Cimboránk, az akkori polgármester, Kerényi László nélkül nem létezhetett volna a tábor – foglalja össze a történetet Érdi Szabó Márta.

Érdi Szabó Márta ötven évvel ezelőtt a képernyőn és ma

Több generáció nőtt föl a népszerű műsoron. A fél évszázados jubileumon az újságíró nem kívánhat mást, minthogy Benedek Elek Cimbora című gyermeklapja ma tovább élhessen képes, hangos formában – akár a neten, hogy a gyerekeknek a szép élethez nélkülözhetetlen művészeteket megjeleníthessék.

Vezető képünkön Érdi Szabó Márta és fia, Tamás legnagyobb támaszai Érdi Sándor és Érdi-Halmos Réka 2019-ben

 

related

Dallos Zsuzsa

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago