„Piál a Föld, piába minden…” – énekelte népszerű humoristánk, Hofi Géza, akiről mostanra kiderült, hogy egy próféta volt, hiszen nemcsak a Föld, hanem egy egész csillagbölcsőde metil-alkohol-gőzben fürdik. Akár álhír is lehetne, de…

Az angliai Jodrell Bank Obszervatórium csillagászai ugyanis felfedeztek egy hatalmas, mintegy 288 milliárd mérföld hosszúságú metil-alkohol-hidat, amely egy csillagbölcsőde köré tekeredik. A gázfelhő a tudósok szerint segíthet megérteni, hogyan keletkeznek galaxisunkban a legnagyobb tömegű csillagok.

Az új megfigyeléseket a brit MERLIN rádióteleszkópokkal végezték, amelyeket nemrégiben korszerűsítettek. A kutatócsoport a W3(OH) nevű területet vizsgálta, galaxisunkban egy olyan régiót, ahol gravitációs összeomlás révén gáz- és porfelhőcsillagok keletkeznek. A megfigyelések során óriási gázszálakat fedeztek fel, amelyek mézerként (maser) viselkednek (a „maser” betűszó, amely az angol „Microwave Amplification by Stimulated Emission of Radiation” kifejezésből származik), azaz a gázban lévő molekulák mikrohullámú sugárzást erősítenek fel és bocsátanak ki, mint ahogyan a lézer fénysugarakat bocsát ki.

Az űrben lebegő óriási alkoholfelhő tehát annyi piát – bocsánat: alkoholt – tartalmaz, hogy minden emberre napi 300 000 korsó szeszes ital jutna, akár egymilliárd éven át. Ez a hihetetlen csillagászati furcsaság, gigantikus metil-alkohol-felhő az Aquila (Sas) csillagképben lebeg több tízezer fényévnyi távolságban.

A csillagközi koktél 1000-szer akkora átmérőjű, mint a mi Naprendszerünk, és egyes pihentagyú csillagászok kiszámolták, annyi alkoholt tartalmaz, hogy 400 trillió korsó sör megtelne vele. Ez a kozmikus csoda a maga nemében lenyűgöző. De ez még nem minden. Az alkohol szerves vegyület, amely az élet egyik építőköve. Barry Turner, az obszervatórium munkatársa szerint ezek az alkoholfelhők „segíthetnek jobban megérteni, hogyan keletkezhet élet a kozmoszban”.

Tudóstársa, dr. Harvey-Smith asztrofizikus azonban hozzátette: „Bár izgalmas felfedezni egy majdnem 300 milliárd mérföld átmérőjű alkoholfelhőt, sajnos a metanol, ellentétben kémiai rokonával, az etanollal, nem alkalmas emberi fogyasztásra!”

Egyelőre nem tudni, hogy mindez felkeltette-e a NASA érdeklődését, s akár álhír is lehetne, de nem az, a valóság mindig valószerűtlenebb az emberi fantáziánál…

A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.

Vezető kép: Gigantikus metil-alkohol felhő az Aquila (Sas) csillagképben lebeg több tízezer fényévnyi távolságban

Szerző: Kondor Róza