Az MI-nek, azaz mesterséges intelligenciának számtalan felhasználási módja van. Az egyik legvitatottabb és legnagyobb hatású alkategóriája a deepfake technológia. A „deepfake” kifejezés a „deep learning” (mélytanulás) – a mély itt a technika során alkalmazott „mesterséges neurális hálózat” többrétegűségére utal – és a „fake” (hamis) szavak összevonásából származik. Magyarul mélyhamísításként is utalhatunk rá, de ez a kifejezés nem igazán terjedt el.
„Lényege, hogy egy személy megjelenését helyettesítse egy másikéval” – fogalmazta meg Vadász Pál, az NKE kutatója 2024-ben. A technológia képes a rendelkezésére álló adatokból újraalkotni egy személyről készült felvételt. A technológia a GAN-hálózatok alkalmazásán alapul, ami képessé teszi valósághű képek, videók és hanganyagok létrehozására (Heidari et al., 2024).
Az első deepfake-videók főként pornográf tartalmúak voltak, amikben hírességek arcát retusálták rá idegen testekre, aminek például Taylor Swift is áldozatává vált.
Magyarán, sokszor egy ismert szereplő (vegyük például Magyar Pétert) karakterisztikáit rágenerálják egy másik személy körvonalaira, ezzel életre keltve őt egy másik ember mozgásában. Mára bárki számára elérhetővé vált, hogy valós személyekről manipulált felvételt készítsen. A profibb alkotások már annyira jók, hogy szinte lehetetlen róluk megállapítani, hogy eredetiek-e. A manipulált videók alkalmasak hamis információk terjesztésére, politikai lejáratásra, karaktergyilkosságra vagy bármilyen más, társadalmi manipulálásra (Naskar et al., 2024).
Különösen veszélyesek az úgynevezett „cheapfakes” – gyenge minőségű, de gyorsan terjedő – videók, amelyek a nyilvánvaló manipuláció ellenére is gyorsan mémmé válhatnak és beépülhetnek a közvéleménybe. A közösségi média sebességével és az algoritmusok logikájával ezek a tartalmak képesek napok alatt világméretű botrányt generálni, miközben az eredeti forrás gyakran azonosíthatatlan marad.
Jogosan érezhetjük, hogy a Magyar Péter állításait meghamisító propagandavideók azért túlmennek egy határon. Nemcsak morálisan vet fel kérdéseket, de legalitás szempontjából is.
Az Unió Mesterséges Intelligencia Rendelete kimondta, hogy azoknak a felhasználóknak (ún. „deployereknek”), akik az MI-rendszert olyan kép, hang vagy videó előállítására vagy manipulálására használják, amely felismerhető módon hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyszínekre, szervezetekre vagy eseményekre, és a néző számára hamisan valódinak vagy hitelesnek tűnhet („deepfake”), egyértelműen és jól látható módon fel kell tüntetniük, hogy a tartalom mesterségesen létrehozott vagy manipulált.
Ezt a követelményt a kimenet megfelelő megjelölésével és a mesterséges eredet egyértelmű feltüntetésével kell teljesíteni. A rendelet 2024 augusztusában lépett hatályba, azonban a szabályozás teljeskörű alkalmazása csak fokozatosan kerül bevezetésre, 2026. augusztusában válik mindenhol kötelezővé.
Aczél Petra, a MOME rektorhelyettese és kommunikációs szakember azt állította 2023-ban, hogy a deepfake gyakorlatilag az érintett személy plágiumaként is értelmezhető. A személyes adatok védelméhez való jogával élve bármelyik magyar állampolgár pert indíthat egy róla készült, manipulált felvétel miatt, tehát a GDPR természetesen a deepfake-tartalmakra is vonatkozik. A törléshez való jog is érvényes, vagyis ha a manipulált tartalom személyes adatokat is tartalmaz, a feltöltőt azonnali törlésre kérhetjük.
Továbbá a Btk. zaklatásra, becsületsértésre, szexuális zsarolásra és rémhírterjesztésre vonatkozó rendelkezései is érvényesek, azonban Mickolczi és Szatmáry (2018) úgy vélik, hogy ezek a tényállások nem kielégítőek a deepfake-kel kapcsolatos bűntettekre vonatkozóan.
Ráadásul, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályozza a képmás és/vagy a hangfelvétel hozzájárulás nélküli alkalmazását, felhasználását. A becsületsértés, illetve a jó hírnév megkárosítása is jogi következményeket von maga után, ami szintén gyakran előfordul deepfake-videók esetében.
Magyar Péternek tehát még közszereplőként is bőven akad majd peralapja. A médiatudatosság érdekében pedig szeretnénk is látni, ahogyan a rendszerszintű manipulációért felelősségre vonják a tetteseket. Máskülönben mindenki kedvet kap majd ahhoz, hogy lejárató videókat gyártson.
Egy ilyen eszköz képes lehet a demokrácia és a társadalom átformálására, hiszen az újságírást és annak hitelességét érinti gyökerestül és akár a történelmet is átírhatja (Heidari et al., 2024). Azt javaslom tehát, hogy jelentsünk minden olyan tartalmat, ami az álhírterjesztés kategóriájába esik. Ne ijedjünk meg tőle, hogyha éppen deepfake-kel készült! Jogunk van az igazsághoz!
A vezető képünkön: Pillanatkép a Nemzeti Ellenállás Mozgalom videójából
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…