Öt év alatt eltűnt a magyar szakrendelőkből másfél millió beteg. Nyilvánosan hangzott el a hiány, hivatalosan az online időpontfoglalások tapasztalatairól rendezett konferencián. Arról viszont egyelőre csak feltételezések vannak, hogy a hiányzó betegek a magánegészségügyben gyógyíttatják magukat, vagy esetleg külföldön.

A háziorvosokat fél éve rendelet kötelezi online módon időpontot adni a szakorvosi rendelésekre. Az EESZT Lakossági Portál GYIK menüpontjában az állampolgárok hetente kétszer élhetnek a telefonos lehetőséggel, föltéve, ha fogadják hívásukat. A tapasztalatok meglehetősen eltérőek, mintha az államtitkár és a szakdolgozók nem ugyanarról a rendszerről beszélnének.

Kisebb döccenők

Az államtitkár szerint vannak „kisebb” döccenők, de az Egészségablak applikáció már hárommillió felhasználóval rendelkezik. Eddig szigorúan a területileg illetékes szakorvos vizsgálhatta meg a beteget, az applikációban viszont látható, hol vannak szabad időpontok, akár más megyében, és oda is mehetnek a kivizsgálandók. A háziorvosok viszont úgy vélik, kevés a foglalható időpont, ennek következtében a beteg nem jutna időben korrekt diagnózishoz. Mitől is juthatnának, hiszen a szakorvosok száma tovább csökkent, amin nem sokat segít, ha a személyes vagy a telefonos foglalás helyett a trendibb internettel próbálkoznak. Ezt megerősítették az érdekvédelmi szervezetek képviselői is: az orvos- és a szakdolgozók kevesen vannak, ráadásul az átlagéletkor egyre nő, amihez ráadásként hozzájönnek az egyre nagyobb adminisztrációs feladatok. Ezek látszólag a számítógépek segítségével gyorsabban intézhetők, mint a hagyományos kézi adatrögzítés, csakhogy az elavult géppark és a folyton változó programok nem segítik, inkább hátráltatják a gyógyítást. Hasonlóan hosszú a várakozási idő, mint a kórházakban. A járóbeteg-ellátó rendszer esetszáma 2023-ban 67 millió volt, 2024-ben eléri 70 milliót.

Az államtitkár javítana, de hogyan?

Takács Péter államtitkár bejelentette, igyekeznek javítani a hibákon, de a másik oldalnak is ezt kellene tennie, például júliustól száz szakrendelőnek kellett volna szabad időpontokat fölajánlania, de csak 41 tette meg. Az orvosok teljesítménye sem egyenletes, 15 százalékuk teljesítménye visszaesett a béremelések ellenére is. A betegekre is tett megjegyzést: az új rendszerben előjegyzett betegek 30 százaléka nem jelenik meg a szakrendelésen.

Foglalási díjon is gondolkodnak

Ennek megváltoztatását segíthetné, ha ezer forintos foglalási díjat kérnének, amit a beteg visszakapna, amennyiben megjelenik a rendelésen. A végrehajtás módjáról a minisztériumban gondolkodnak.

Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese viszont másfél millió beteg „eltűnéséről” beszélt, pontosan 1,4 millióról. Az adatokból azt olvasták ki, hogy a Covid előtti utolsó év óta 1,8 millió beteg tűnt el a szakrendelőkből. Azt tudják, hogy közülük majd félmillióan meghaltak, de 1,4 millió nyilvántartott, kezelésekre járó betegről nincs semmilyen információjuk. Betegútjuk nem követhető az állami egészségügyben.