EKF INGATLANÜGYEK – A célok jók, de vannak ellenzéki fenntartások

A veszélyhelyzet miatt továbbra sem ülésezik a képviselő-testület. Porga Gyula polgármester átruházott hatáskörben hozhat önálló döntéseket, mint ahogyan azt tette tegnap is három jelentős ingatlanügyben. A képviselők előzőleg véleményezhetik a nekik eljuttatott előterjesztéseket, és szavazhatnak is, de ezek csak a döntéshozó tájékoztatására szolgálnak, hiszen a testületi munka szünetel.

Egy tavalyi kormányhatározat alapján – az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 céljainak megvalósítását is segítendő – az önkormányzat 3,3 milliárd forint ingatlanvásárlási támogatásban részesül, amiből a Balaton Bútorgyár régi területét és a volt szakszervezeti székházat vásárolhatja meg. A tegnapi döntés szerint ebből a keretből a Balaton Bútorgyár területe nettó 1,9 milliárd (bruttó 2,4) forintért kerül a város tulajdonába.

Az SZMT-székház adásvételére feltehetően egy későbbi időpontban kerül sor, a rendelkezésre álló fedezetmaradék bruttó 900 millió forint. Amint arról egy múlt heti sajtótájékoztatót követően már hírt adtunk, az így megszerzett terület megújulásának első ütemében az EKF-hez kapcsolódó fogadóközpont, rendezvényhelyszín és új gépkocsiparkolók létesítése, parkrendezés, kerékpár- és gyalogutak kialakítása szerepel 2022 végéig.

Az EKF infrastrukturális fejlesztéseire tavaly további 7,4, idén pedig 1,7 milliárd forint központi fedezetet különít el egy másik kormányhatározat, ezeknek a forrásoknak a szétosztása viszont a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-n keresztül történik. Ebből a keretből szándékozik megvásárolni a város nettó 520 millió forintért a volt szikvízparkoló területének 5633/6678 tulajdoni hányadát, hogy azon megépülhessen a fenti tudósításunkban beharangozott Digitális Élményközpont. Az adásvételi szerződés aláírásának határideje mindkét ingatlanvásárlás esetén február elseje. A szikvízparkolós szerződés hatályba lépésének feltétele azonban az, hogy az önkormányzat és a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. között megkötendő támogatási szerződésben rögzített fedezet rendelkezésre álljon.

A harmadik „nagy falat” a volt piarista gimnázium. Az épületegyüttes kétharmada mostanáig a városé volt, de a mai polgármesteri döntés értelmében a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonába kerül nettó 500 millió forintért. Ezt a „Veszprém-törvény” néven emlegetett törvény alapozta meg, miszerint: „Az önkormányzat a tulajdonában álló (…) ingatlant versenyeztetés mellőzésével értékesítheti a Veszprémi Főegyházmegye részére.” Az egyház a vételárat az erre odaítélt kormányzati támogatásból fedezi.

A döntések nyilvánossá tételét követően fordult portálunkhoz Hartmann Ferenc önkormányzati képviselő, hogy az MSZP–LMP–Párbeszéd frakció vezetőjeként elmondja: a városi fejlesztéseket és az EKF 2023 céljait nem vitatva, de fenntartásokkal támogatták csak az előterjesztéseket. Megemlítette, hogy a bútorgyár régi területével kapcsolatban a mostani ellenzék már régóta szorgalmazta a megoldást. A terület rendbetételét 2008-ban az egyik önkormányzati bizottság gáncsolta el. Hiányolta, hogy a szakszervezeti székház tervezett adásvételéről ma nem született döntés, ugyanakkor reméli, hogy a kormányzati támogatásból megmaradt nettó 700 (bruttó 900) milliós összeget nem akarja teljes egészében a lerobbant épület megvásárlására költeni a város.

A szikvízparkoló adásvételének ügymenetében azt kifogásolta, hogy a jelenlegi – és részben a jövőbeni – tulajdonos már tavaly szeptember 22-én együttműködési megállapodást kötött a Veszprém–Balaton 2023 Zrt.-vel, az ingatlanforgalmi értékbecslés azonban csak december 3-án készült el. A zrt. vezérkara tehát úgy írt alá, hogy nem tudta, mibe fog kerülni a megállapodás teljesülése. A képviselő ezt felelőtlen, „gombhoz a kabátot” típusú döntéshozatalként értékelte.

A piarista gimnáziummal kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy az egyházat a kilencvenes években már kárpótolták az egykor elvett ingatlanjaiért – így a piarista gimnáziumért is –, most mégis kaptak 500 millió állami forrást, hogy megvásárolják az épületet. A másik furcsaság, hogy az ingatlanforgalmi értékbecslés pont 500 milliósra taksálta az ingatlant. De ha valóban csak ennyit ér, akkor a szakszervezeti székházért se szabad többet fizetni – ismételte meg az előbbi felvetését. Nem tartja helyesnek azt sem, hogy az adásvételi szerződésben az önkormányzat nem ír elő felújítási kötelezettséget, pedig ezt simán megtehetné. Észrevételeit írásban is eljuttatta a polgármesternek még a döntéshozatal előtt.

– Az előterjesztések közül kettő volt olyan, amely hosszú időre befolyásolhatja a város életét, mindkettő az EKF 2023-hoz kapcsolódik – nyilatkozta portálunknak Kovács Rajmund független önkormányzati képviselő. – A kormány 3300 millió forint közpénzt adott a városnak a Balaton Bútorgyár volt területének és a Szakszervezetek Háza megvásárlására. Január 18-án csak a volt Bútorgyár területének a megvételéről döntöttünk. Az előterjesztéshez csatoltak egy darab értékbecslést, amely meglátásom szerint nem alapos. A törvény nem írja elő, hogy egy ingatlanvásárláshoz mennyi értékbecslés szükséges, de véleményem szerint ebben az esetben legalább két, egymástól független értékbecslésre lett volna szükség a vételár nagysága miatt. A dokumentum említi, hogy a bútorgyár volt területén nem történt talajvizsgálat, ezért nem tudjuk, hogy mekkora összegű kármentesítés lesz szükséges a későbbiek során. Az egyik ingatlanba az értékbecslő be sem jutott, csak kívülről történt a felmérés. Látható, hogy kapkodva történt az ingatlan megvásárlásának előkészítése. Ilyen bizonytalan előzmények miatt nem tudtam jó szívvel igennel szavazni az 1900 millió forint elköltésére. A volt szikvízparkoló megvásárlását sem tudtam támogatni, mert véleményem szerint az ingatlanban teljes tulajdont kellett volna szereznünk, nem csak egy részében. A közös tulajdon miatt a későbbiekben további jogi, gazdasági jellegű problémák-kérdések merülhetnek fel.
A képviselő továbbra is támogatja Veszprém fejlődését és az EKF 2023 sikerességét, de felelőtlen és pazarló közpénzszórást nem tud elfogadni.