ELŐADÁS – A Szent László-legenda falképei a középkori Magyarországon

Jánó Mihály PhD művészettörténész, erdélyi kutató tart előadást a Laczkó Dezső Múzeumban július 4-én, kedden 16.30-kor. A program a múzeum Szent László emlékezete című új időszaki kiállításhoz kapcsolódik.

Az előadás a lovagkirályról szóló legismertebb, a kerlési leánymentő legenda templomi falfestményen megörökített képsorait mutatja be és elemzi. A programot megelőzően Fogl Krisztán történész tárlatvezetést tart a Szent László emlékezete című kiállításban 16 órai kezdettel.

Az alábbiakban Jánó Mihály beharangozó sorait olvashatják.

A XIV–XV. században a Magyar Királyság területén szinte minden templomban megfestették Szent László király kerlési leánymentő legendáját. A legenda alapjául valós történeti esemény szolgált, amelyet a XII. századi Gesta Ladislai regis (László király cselekedetei) című krónika jegyzett fel, és később, miután ez elveszett, szövege valószínűleg más változatokkal keverve a Képes Krónikából vált ismertté.

A krónika szerint 1068-ban a kunok (valójában besenyők és uzok) Moldova felől betörtek Magyarországra, végigpusztították Erdély északi területét, egészen Bihar váráig. Onnan visszatérve Kerlésig jutottak, amikor Salamon király magyar serege utolérte őket, és megütközött velük. Az ütközetben László észrevette, amint egy kun egy magyar lányt magával ragadva lóháton menekülni próbált. Üldözőbe vette, majd a lóról leszállva megbirkózott vele. Végül László segítségével a megmentett leány a kunt kivégezte.

Ezt a történetet később több más krónika is feljegyezte, ám az utókor számára leginkább a templomok falfestményei őrizték meg bizonyos jelenetekkel kibővítve.

Az előadás az epikus hagyományokat is számba véve a magyar művészet kiemelkedő fontosságú képsorát ismerteti, részletesen bemutatva azokat a falfestményeket, amelyek a középkori Magyarország templomait díszítették, és máig megmaradtak.

A program díja személyenként 600 forint.