ÉRETTSÉGI BOJKOTT – Középszint igen, emelt semmiképp

Nem hajlandó egyetlen óra túlmunkát sem végezni több száz tanár, amíg a kormány nem kezd képviselőikkel szakmai párbeszédet. A középszintű érettségi lebonyolítását vállalják, emelt szinten sem az elnöki, sem a szaktanári feladatokat nem végzik el. Veszprémben még nem döntöttek, március 2-áig kell dönteni.

Maguk alatt vágják a fát, nincs szükségük a pénzre – gondolhatja a felületes szemlélő a tiltakozókról. Ennél keményebben fogalmaz az oktatási államtitkár, a tanárok hivatástudatát kéri számon. Kétségtelen, hogy érettségi-kérdésben számtalan álmatlan éjszaka után hozták meg a döntést azok, akik szeretik tanítványaikat. Sikerük érdekében a középszintű érettségire felkészítik őket, a vizsgákat lebonyolítják nevetséges díjazásért, de az emelt szintű vizsgáztatást, és nem a felkészítést, nem vállalják. A hivatástudat számonkérésén túl nem tett semmit az oktatásért a kormány az elmúlt egy évben, hacsak a tanárok elbocsátását, kirúgását nem számítjuk annak. Ezért minimum fölháborító a szemrehányás a belügyminisztérium részéről.

Nem sok eszköz maradt az oktatók kezében, a kormány sorozatosan visszautasítja javaslataikat mindenfajta szakmai párbeszéd nélkül. A kormányt meglepte, hogy Tatáról (az Eötvös-gimnáziumból) és nem a fővárosból indult a kezdeményezés, amelyhez elsőként egri és szolnoki kollégáik csatlakoztak. Hivatalosan az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium és a Veres Pálné Gimnázium tantestületének 42 százaléka is bejelentette részvételét. A pedagógusok hangsúlyozták, az érettségi bojkott nem a diákok ellen történik, épp ellenkezőleg.

Az Oktatási Hivatal honlapján bárki ellenőrizheti a díjazást: míg 2014-ben egy vizsgáztató tanár juttatása középszinten a befizetett vizsgadíj 13,5%-át, emelt szinten pedig 12,2%-át tette ki, addig 2023-ban ez az arány már csupán a vizsgadíj költségének 5,8, illetve 5,25%-át éri el. Jogos a kérdés, a kormány miért nem emeli a vizsgadíjakat legalább arányosan. Mi indokolja a vizsgáztatók megsarcolását?

A bojkottban való részvételre nehezen szánják rá magukat, mert diákjaik jövőjét nem akarják megnehezíteni. A többségnek kétségei vannak, a kormánynak egyáltalán nem a diákok a fontosak, bármire képesek erejük demonstrálására. Például szervezhetnek sztrájktörőket az általános iskolákból – hasonlóképp, mint a Covid idején. A kulcsfigurák az érettségi elnökök lesznek, akiket jogszerűen csak a névjegyzékbe felvettek közül lehet megbízni, őket nem lehet lecserélni.

Fotó: MTI/Vasvári Tamás