Úgy is mondhatnánk, hogy az Érzelmi érték című film egy fényjáték. Hol rávetül a jelenre és a múltra, hol eltakarja azt. Hol megmutatja a karakterek valódi motivációját, hol egy másik szögből erősíti fel a személyiségüket. Egyszerre áraszt magából sötétséget, bánatot, és egyszerre hangsúlyozza ki a fényt, az örömöt az életben. Joachim Trier újra nagyot alkotott. 2026-ban nincs is más dolgunk, mint megnézni és meghallani, amit mondani akar.

Joachim Trier dán–norvég filmrendezőt a közönség A világ legrosszabb embere című alkotásáról ismerheti, ami számos díjat, jelölést bezsebelt, köztük Oscar-jelöléseket (legjobb nemzetközi film, legjobb eredeti forgatókönyv), a cannes-i fesztiválon pedig a legjobb színésznő díját (Renate Reinsve). A filmkészítő családból származó skandináv rendezőre érdemes tehát odafigyelni.

Számomra is egy meghatározó film volt a 2021-ben megjelent A világ legrosszabb embere, ezért nagy reményekkel ültem be a rendező legújabb művére, az Érzelmi értékre. Nem kellett csalódnom. A 133 perces alkotásban minden összeáll – a történetmesélés, a fényjáték, a sugalmazó és esztétikus filmnyelv és a zseniális hanghatások.

Joachim Trier arról beszélt egy interjújában, hogy mennyire nagy potenciált lát a filmzenében és a hangokban, ráadásul a mozi a legkitűnőbb hanghatásokat tudja biztosítani, amit sajnos sok filmkészítő nem használ ki. Az új filmjében is különös figyelmet szentelt a zenének, a zajnak és a csendnek. A rendező hiszi, hogy a csend és a halk neszek „ugyanolyan komplexek és izgalmasak lehetnek”, mint a hangos filmek.

Az Érzelmi érték tehetséges és elismert, főként skandináv színészeket sorakoztat fel, akiket élmény nézni. Megjelenik benne a már említett Renate Reinsve, akivel a rendező korábban is együtt dolgozott és Stellan Skarsgård kétszeres Golden Globe-díjas svéd színész is. (Közben az ebben a filmben nyújtott alakításáért megkapta a harmadik Golden Globe-ját, mint a legjobb férfi mellékszereplő.)

Joachim Trier filmjeiben azt szeretem, hogy úgy reflektál generációs érzésekre, zavarodottságra, hogy közben univerzális, nagy emberi kérdéseket boncolgat. Az Érzelmi értékben is megjelent a családnak, az alkotásnak, a múlt feldolgozásának és az útkeresésnek a kérdésköre. Mindezt egy mai, modern pszichológiai irányzatokat ötvöző, 21. századi keretbe csomagolva. Habár gyakran a kortárs ember kihívásaira, az európai ember céltalanságára reflektál, megköveteli a nézőtől, hogy szakadjon el a mindennapok rohanásától. Joachim Trier azokkal a csendekkel is megfűszerezi a filmjét, amikkel mi nem vagyunk hajlandóak szembenézni a hétköznapokban.

Az Érzelmi érték egyik központi motívuma a családi otthon, amit már generációk óta birtokolnak. A filmben úgy utalnak rá, mint a „kimondhatatlan szemtanújára”. A ház egyszerre jeleníti meg az egységet és a széttöredezettséget, az idő múlását, az emlékek őrzését és az újrakezdés lehetőségét. Nagyon jól eltalált házat választottak a film legfontosabb helyszínéül, amit már önmagában is izgalmas nézni, az alkotók pedig erőltetés nélkül adják át vele az üzeneteiket.

Mindannyiunk életében kiemelt szerepet játszanak a szülői kapcsolatok. A nézők tehát várakozással figyelik, hogy vajon feloldódnak-e a családi viszályok, közelebb kerül-e az apa és a lánya, vagy örökre a magányba süllyednek.

A film elkészítésére nagy hatást gyakorolhatott Joachim Trier élete, ugyanis az Érzelmi érték elsősorban egy művészcsalád történetét mutatja be. A film érzékenyen reflektál az alkotói lét nehézségeire, dilemmáira. A művészet oltárán feláldozni a családot? Kiöregedni belőle? Együtt alkotva feldolgozni a családi és egyéni traumáinkat? Néha megmosolyogtató volt a szereplők ügyetlenkedése a problémáik megbeszélése kapcsán, de Joachim Trierék gyönyörűen mutatták be, hogy szavak nélkül is felfedik a karakterek, ami a lelkük mélyén van.

A film szereplői, a testvérpáros Agnes és Nora nem sokat tudnak a szüleik és nagyszüleik traumáiról, azonban a film egy pontján Agnes veszi a bátorságot, és szembenéz az ellenállásban résztvevő, majd elfogott nagymama múltjával. A kínzás és a fogvatartás traumái talán még három generációval később, az ő életükben is élnek. Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című népszerű könyve is erről szól.

Európaiként szinte mindannyiunk családjában ott lapul valamilyen csontváz, valamilyen trauma – napjainkban pedig egyre tudatosabban próbálunk ezekkel szembenézni és meggyógyulni belőlük. Az Érzelmi érték egyszerre biztat arra, hogy emlékezzünk és tanuljunk a múltból, valamint hogy bocsássuk meg az elszenvedett sérelmeket és törekedjünk a megbékélésre.

Az Érzelmi érték – habár követ egy mesélési elvet és egy központi történetet – a vége felé rengeteg kitekintést és „megjegyzést” megenged magának. Joachim Trier is így éli meg a filmkészítést. „Azt hiszed, hogy a film szól valamiről, aztán rájössz, hogy valami másról szól.” A skandináv film pedig nem akarja elfojtani ezt a dinamikát. Engedi, hogy a néző is felfedezze az újabb és újabb rétegeket, ahogyan előrehalad a történet. Pont ettől válik olyan életszerűvé, finommá és izgalmassá.

Képek forrása: Imdb