Kilenc éve ezen a napon hunyt el az egyik legnagyobb magyar író, kinek életét számokkal is keretezhetnénk: április 14-én született, július 14-én hunyt el. A két dátum között 66 év telt el. Esterházy Pétert és családját ezer szál kötötte Veszprém megyéhez. Mesélünk róla, mert nem nyugszunk bele, hogy nincs – az emlékezés a rombolás ellenfele.

Gannán, megyénkben helyezték örök nyugalomra a templom alatti sírboltba, ahová a pápai, a csákvári és a tatai Esterházy család tagjai temetkeztek. Altemplomának oltára tökéletesen illik az író életéhez, munkásságához: különlegessége, hogy egyszerre két pap celebrálhatott misét. A kör alakú márványoltár feszületének mindkét oldalán függ korpusz, így kétoldalt egyszerre mondhattak szentmisét, az egyikük fehérben az élőkért, a másikuk feketében a holtakért. A templom falai cseppet sem hasonlítanak a falusi épületekéhez, a római Pantheon kicsinyített mása. A hatalmas, 16 méter széles és 20 méter magas, sírboltja Európa-hírű.

A grófi ágat sokféle szál köti Veszprém vármegyéhez. Pápán, Devecserben, Bakonyoszlopon, Balatonfüreden volt földjük és kastélyuk, melyeket az „állam” hasznosított. Esterházy Péter rendszeresen találkozott veszprémi olvasóival, olykor az állampárt vezetőinek tiltása ellenére. Legutolsó felolvasásán, halála előtt két hónappal olvasói felállva, könnyes szemekkel ünnepelték. Búcsúztak. Esterházy a szűnni nem akaró tapsnak Dés László segítségével vetett véget, arra kérte, hogy „fújjon” neki egy dalt. Akkor még nem Janis Joplin szólt, ahogy jó néhány nap múlva Gannán, ahol a gyászszertartás végén pillanatokra mosolyt csalt a gyászolók arcára: „Ezt volna jó elérni, a rémületnek és az örömnek ezt az együtt állását, a szabadságét és reménytelenségét, komolyságot és komolytalanságot egyszerre.” Esterházy Péter még földi útja végén is játszott velünk.

Emlékezete nem kopott meg, erről gondoskodott a családja. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozták az író és felesége 12 ezer kötetes könyvtárát. Az Esterházy család a könyvtár adományozásán túl azt is vállalta, hogy felkutatja és a gyűjteménynek adja Esterházy Péter eddig megjelent könyveinek összes kiadását, ami az idegen nyelvű kötetekre is kiterjed. Mindezt nemcsak visszamenőlegesen, hanem a jövőre vonatkozóan is vállalták.

Továbbá, hogy Magyarország, Európa és az egész világ jobb hellyé váljék, irodalmi díjat alapítottak. Az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben azon legkiemelkedőbb művet adta közre, „amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ jobb hellyé váljék”.

Családi házukból, egykori otthonukból alkotóház és irodalmi központ lesz, a magyar irodalom barátainak alkotóháza (MIBA).

Az író matematika szakon diplomázott, olykor foglalkozott számokkal is. Nem feltétlenül azok szimbolikájával, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül halálának dátumát, amely a világ sok táján a szabadság születésnapját is jelenti. A francia forradalomét, július 14-ét. Éveinek száma, a 66, a harmóniát és az egyensúlyt szimbolizálja. Az viszont biztos, mert a több tízezer példányban megjelent Hasnyálmirigynaplóban írja, hogy „Az író félt imádkozni, szégyellte magát, mert mindig csak kunyorálni tudott, de ami még kínosabb volt, és ezt aztán igazán nem szívesen vallotta volna be, se földi, se égi helytartóknak, az épp a kunyorálás tárgya volt vagy lett volna, az, hogy az író inkább akart volna jó író lenni, mintsem jó keresztény, erre vett volna föl inkább hosszú lejáratú hiteleket, ráadásul még, ismét csak a nem-szembenézés jegyében, gőgösen, mert az alázatra játszva, úgy vélte, munkájával majd úgyis szolgálja az Urat.”

Mi tudjuk, hogy azt tette.

Vezető képünkön: Esterházy Péter. Fotó: gettyimages/Leonardo Cendamo/Leemage