Számos ír választót meglepetésként ért, hogy Catherine Connolly neve is szerepelt a szavazólapon. Néhány nappal korábban ugyanis elterjedt egy deepfake-videó a visszalépéséről. Milyen lehet egy olyan világban élni, ahol az állampolgárok már abban sem lehetnek biztosak, hogy ki indul a választáson, annyi álhír terjed?! Nos, kedves olvasó, ezt hamarosan élesben is megtapasztalhatjuk! A héten két választást is hajszál híján visszafordíthatatlanul befolyásolt a deepfake.

Az ír választás esete nem egyedi, Hollandiában 20 ezer választással kapcsolatos posztból 400 AI‑generált tartalom volt. Claes de Vreese, az Amszterdami Egyetem mesterséges intelligencia és társadalom professzora úgy fogalmazott: „A holland választás az egyik első olyan európai választás, ahol a technológia többféle módon is szerves részévé vált a választási kampánynak.” Ez meglehetősen aggasztó.

A szélsőjobboldali Geert Wilders, a holland Party for Freedom vezetője élen járt az AI-használatban. A kampányvideói többek között egy fiktív jövőbeli Hollandiát mutattak be, ahol a saría (az iszlám erkölcsi, morális vezérelve) törvényei uralkodnak. Máskor a politikai ellenfelét úgy ábrázolta, mintha éppen rendőrök vezetnék el – habár ezért később nyilvánosan is bocsánatot kért. A radikális párt végül a deepfake videóival sem volt képes megnyerni a választásokat – de csak hajszál híján veszített! Mindössze körülbelül 15 ezer szavazattal kapott többet a Rob Jetten vezette, centrista-liberális párt, de a számlálás még mindig tart.

Mindeközben Írországban is tombolt a deepfake. Conolly „visszavonulását” ábrázoló videó azért váltak annyira hitelessé és közismerté, mert két neves tévés szereplő is szerepelt benne, ami még tovább fokozta a hihetőségét. A Meta és a YouTube azóta törölte az álhírt terjesztő videót, Conolly pedig megnyerte a választásokat, így a deepfake-technológia végül nem érte el kívánt hatását. De van mit tanulnunk az esetből! Készüljünk a magyar választásokon is hasonlókra!

Forrás: Politico

Kép forrása: Pexels