Európa Kulturális Fővárosa – Hogyan lesz ezután?

Mostanra elfogadtuk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa programévhez köthető infrastrukturális beruházások késő tavasztól folyamatosan készültek, készülnek el. Elfogadtuk, hiszen népszerű és sikeres programok zajlottak városszerte, ami pedig megépült, vagy megépül még idén, az itt marad nekünk. Hogy fenntarthatóak lesznek-e, a következő években kiderül.

Lamos Péter, a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője bizakodó. Az ActiCity-t belakták a mozgásművészeti csoportok, emellett több rendezvénynek is helyet adott a ház. A Foton Audiovizuális Centrum gyorsan népszerű lett, a Ruttner-házban is jól alakultak a szállásfoglalások – vont érdeklődésünkre gyors mérleget. A többek által hangoztatott felvetésre, hogy az önkormányzat túl alacsony bérleti díjért adta át üzemeltetésre ezeket az ingatlanokat, a válasza rövid volt: a rezsiköltségek magasak és a kockázatot is a bérlők viselik, nem az önkormányzat. A legrosszabb esetben, ha valamelyik bérlő felteszi a kezét, majd új bérlőt keresnek.

Az Európa Kulturális Fővárosa programév igazi sikertörténete volt a Gyárkertben megvalósult koncertsorozat. A területet szeptember 20-ig „tokkal-vonóval” és parkolóstól a Volt Produkció bérelte ki, utána a Veszprém 2030 Kft. üzemelteti.

– Mi lesz a sorsa? Megmarad? Vagy lakópark épül a helyén?

– A nagyszínpadot már lebontották, de a kisszínpad megmarad. A Gyárkertben októbertől rendezvényeket fogadunk be és kialakítjuk a parkfunkciót. Gondolkodunk kiegészítő sport- és játszóeszközök telepítésén és a park téli hasznosítási lehetőségein. A jövő nyári hasznosításról még korai lenne beszélni. Ami biztos, hogy a Gyárkert nyitott városi közparkként fogja a veszprémieket és az idelátogatókat szolgálni. Az idei nyár sikeres koncertsorozatának említésekor mindenképp szeretném köszönetünket kifejezni a környék lakóinak, akik a programokhoz partnerként és kompromisszumkészen viszonyultak. A városvezetés elkezdett már gondolkodni a terület hosszú távú fejlesztésén, de ez egy többéves tervezési folyamat lesz, és magában foglalja a buszpályaudvart, a piacot, a volt SZMT-székházat és a piac melletti üzletházat is.

Az egykori Szikvíz parkoló helyén forráshiány miatt végül nem épült meg az odaálmodott Digitális Élményközpont. Az ott lévő műhelyeket lebontották, majd sokáig nem történt semmi. A terület a Rátesz Kft. és az önkormányzat közös tulajdonában volt, ennek megszüntetése után önálló helyrajzi számra jegyezték be a tulajdonrészeket.

– A volt parkoló egyik végén látványos építkezés zajlik. Az önkormányzatnak van hozzá köze?

– Nem, az a Rátesz Kft. beruházása a kizárólagos ingatlanrészükön, tudtommal szolgáltató- és irodaháznak szánják. Az önkormányzati ingatlanon parkolót építünk, október végén, november elején tervezzük átadni. A városi fizetős parkolórendszer része lesz és a Veszprém 2030 Kft. fogja üzemeltetni.

Finisébe ért az a Deák Ferenc utcai nagyberuházás, amelynek részeként rendezték a sokáig elhanyagolt területet, megújult a hajdani piarista gimnázium tornacsarnoka és új épületeket is felhúztak. Ez a projekt nem az Európa Kulturális Fővárosa finanszírozásában valósult meg. Mégsem lehet kihagyni a sorból, ha a fenntarthatóságról és a közeljövő egyik izgalmasnak ígérkező eseményéről esik szó. Az épületegyüttest szeptember 22-én fogják hivatalosan átadni.

– Hogyan képzeljük el ennek a létesítménynek a fenntarthatóságát?

– Az üzemeltetési jogot erre a komplexumra a Veszprém 2030 Kft. nyerte el. A kávézó és a gyerekfoglalkoztató bérlője a Derce Pékbisztró csapata lesz, nagyon jó ötletekkel, elképzelésekkel a tarsolyukban. A kiállítótérben állandó kiállításként a veszprémi vár öt tornyát mutatjuk be. A valamikori tornacsarnokban a Kabóca Bábszínház előadásaira várják majd a közönséget, de a terem kisebb rendezvényeknek is helyet adhat. Az első ilyen az Európa Kulturális Fővárosa eseményeként megszervezett VAN (Veszprémből a Nagyvilágba) koncertsorozat lesz, a veszprémi születésű Hordós Johanna zongoraművész szervezésében. A városból elszármazott fiatal muzsikusok négy hangversenyre visszatérnek, hogy különböző zenei műfajokban mutassák meg a tudásukat.

– Ha már zene: mi fog történni a Dimitrovval? A Hangár jövője biztosított? És a főépületben hol tart a „mini Digitális Élményközpont” megvalósítása?

– Az egykori Dimitrov hasznosítása a szeptemberi közgyűlés napirendjén szerepel, erre térjünk vissza majd a döntés után.

– Két nagyobb volumenű infrastrukturális fejlesztés az Európa Kulturális Fővárosa programév legvégére maradt. Ezek a korábbi börtönmúzeum átalakítása és a leendő várfalsétány megépítése. Hol tartanak a munkálatok?

– Volt egy közbeszerzési vitánk az egyik pályázóval, de a közbeszerzési döntőbizottság az önkormányzatnak adott igazat. Ezzel azonban elég sok időt veszítettünk. Amikor végre elindulhatott a munka, a múzeumpedagógiai helyiségnek szánt terem padlójának bontásakor kisebb tárgyi leletek mellett a veszprémi várbörtön régi falai kerültek elő. Úgy döntöttünk, hogy ezeket be fogjuk mutatni a látogatóknak. Emiatt a terveket és a szerződéseket módosítani kellett, ami újabb időveszteséggel járt. A kivitelezési határidő így november végére módosult.

– Milyen lesz majd maga a börtönkiállítás?

– Egy 150 méter hosszú folyosóról nyílnak az egykori zárkák, ezekben rendezi be egy profi csapat az Ember a rács mögött című börtönkiállítást. Az emberiség történelmének kezdeteitől vezetik végig a látogatót, bemutatva a bűnt és bűnhődést, a büntetésvégrehajtás történetét. A börtönkiállítás bejárata a Ruttner-ház látogatóközpontjából lifttel lesz megközelíthető, a kijárata pedig – mintegy a szabadulást jelképezve – a várfalsétányra nyílik. Mozgáskorlátozottak számára a lift lefelé is közlekedik majd, mivel a várfalsétányt csak lépcsők közbeiktatásával lehet megépíteni. Ennek is november végére kell elkészülnie.

Vezető kép: A Gyárkert kapui átmenetileg zárva, zajlik az átadás-átvétel. Fotók: a szerző