A menstruáció egy teljesen természetes velejárója a női létnek, azonban sokak számára okoz különböző fájdalmakat és hangulatingadozást, ingerültséget. Ebben a megterhelt időszakban az érintettek nem mindig tudnak 100 százalékot nyújtani a munkahelyükön, ami nemcsak a teljesítményük romlását, de sokszor az erőltetés miatt akár a saját állapotuk súlyosbodását is eredményezheti.
A spanyol állam sok más szexuális és reproduktív törvénnyel egy csomagban fogadtatta el a menstruációs, fizetett szabadságot. Így Európában első országként biztosítja a nőknek, hogy fájdalmas, rosszulléttel járó havi vérzés esetén legfeljebb három, szélsőséges esetben pedig maximum öt teljes szabadnapot töltsenek el távol a munkájuktól – orvosi igazolás esetén. A spanyol esélyegyenlőségi miniszter, Irene Montero úgy fogalmazott, hogy „ezek nélkül a jogok nélkül egyik nő sem érezheti magát teljes jogú állampolgárnak”.
Európában a spanyol mintát még egyik állam sem követte, azonban főként ázsiai példákat már korábban is láthattunk. Jelenleg nyolc országban biztosított a menstruációs szabadság valamilyen formája: Japán, Kína, Taiwan, Indonézia, Dél-Korea, Mexikó, Zambia és Spanyolország.
„Vége azoknak a napoknak, amikor a nők fájdalmakkal mentek dolgozni” – állította Montero, azonban az általa fejlődésként megélt törvényhozatal másokban kétségeket és aggodalmakat keltett. A menstruációs szabadság kérdése nemcsak napirendre került – többek között a spanyol bevezetése miatt –, de egyszerre vált vitatémává is a nők között az utóbbi időszakban.
Akad, aki úgy érzi, hogy a törvény a nők „stigmatizálását, megszégyenítését vagy éppen hátráltatását is eredményezheti”. A munkapiacra lépő fiatal lányok már így is sok esetben nehézségekkel néznek szembe, mivel a korukból és a nemükből kifolyólag sok munkáltató aggódik az esetleges teherbeeséstől. Ki tudja, hogy milyen hátrányok származnának egy efféle törvényből, ami egyértelműen kiszámíthatatlanabb és megbízhatatlanabb, rendszeresen távollevő munkavállalókat vizionál?
„A menstruációs szabadság ezzel párhuzamosan azt is sugallja, hogy a nők életét a biológiai determináció határozza meg” – állította Barkha Dutt a The Washington Postban írt véleménycikkében. Szerinte a havi vérzés így újra egyfajta másvilági, túlmisztifikált kontextust kapna, ami feljogosítaná a férfiakat arra, hogy ebben az időszakban máshogyan kezeljék hölgykollégáikat. Dutt aggódik amiatt, hogy az évszázadok során kivívott menstruációs felszabadulás fokozatosan elveszítené kivívott eredményeit.
Bár a gimnáziumban sok lány visszaélt a tanára jóindulatával. és a menstruációs görcseire hivatkozva kihagyta a megterhelő órát, a menstruációs szabadság felnőtt nőknek járna, akik tisztában vannak az általuk vállalt felelősséggel. Egy 2023-ban publikált japán kutatás szerint az országban élő hölgyek 44 százaléka még sohasem élt a havi vérzése okán kérhető fizetett távolléttel. A keleti kultúrának a munkamorálja híres – vagy éppen hírhedt –, ezért a magas arány hátterében nem biztos, hogy csak a nők teljesen szabad döntése áll, sőt! Ettől függetlenül jól szemlélteti, hogy a munkáltatók nagy félelmei – pl.: a tömeges hiányzások – nem is olyan valószínűek.
A menstruációs távollét bevezetésével a jelenségről szóló, nyílt kommunikáció is nagyobb teret kaphat. Sokan úgy vélik, hogy a fizetett szabadság biztosításával és a támogató attitűddel pont a jelenség destigmatizálása történne. A menstruációs fájdalomról szóló párbeszéd továbbnövelheti a nemek közötti egyenlőségeket.
A menstruációs szabadságról folytatott diskurzus még közel sem ért véget, azonban egy év távlatából páran már megpróbálták a bevezetés következményeit megfogalmazni. Egy nemrégiben publikált kutatás pozitív jövőképet vizionál.
Az adatok szerint a menstruációs szabadság enyhítette azokat a nehézségeket, amikkel a nőknek a havi vérzés ideje alatt szembe kell nézniük, és a nemek közötti különbségekről is nyíltabb kommunikációt tett lehetővé. Azonban a sztereotípiák, a nemi diszkrimináció és a stigmák elkerülése érdekében a munkáltatóknak érdemes lenne erre specializált oktatásokat biztosítaniuk a munkatársaik számára. Az inkluzívabb munkahelyek kialakítása érdekében a spanyol kormánynak további lépéseket kell még tennie.
Források: euronews, The Mainichi, The Washington Post
Vezető képünkön: Madrid ünnepli a törvénycsomag elfogadását a spanyol törvényhozás épülete előtt 2023. február 16-án. Fotók: Getty Images
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…