Hogyan tud Veszprém úgy emlékezni Gizella királyné örökségére, hogy közben ne csak a múltat idézze fel, hanem a jövőt is építse? – tette fel a kérdést dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora, a Gizella Napok ünnepségsorozat fő műsorának szónoka.

Hangsúlyozta, Gizella alakja nem csupán történelmi emlék, hanem a város európai, közösségi értékeinek jelképe, a város lelki és kulturális önazonosságának része. „Gizella olyan jelképes alak, akiben Veszprém saját legmélyebb kérdését ismeri fel: hogyan lesz a találkozásból közösség? Idegenként érkezett, mégis az egyik legerősebb magyar identitás jelképpé vált. Bajor hercegné volt, magyar királyné lett és Veszprém emlékezetében nem azért maradt meg, mert jelen volt, hanem mert alakította, formálta városunk. Kapcsolatokat, műveltséget, európai vonatkozást hozott, liturgikus és kézműves tudást adott” – fejtette ki dr. Abonyi János. Hozzáfűzte: „Gizella alakjában egyszerre van otthon az érkezés és az otthonra találás, a különbözőség és az összetartozás, a hit és a kultúra, az európai távlat és a veszprémi gyökér.”

Gizella újra a veszprémiek között

A Gizella Napok központi ünnepsége hagyományosan történelmi felvonulással kezdődik, amelynek során színművészek életre keltik az első magyar királyi párt, Bajor Gizellát és Szent Istvánt. Hatás Andrea és Máté P. Gábor korabeli jelmezben végigvonul a városközponton és kedélyesen köszönti az örömünnepre összegyűlt veszprémieket.

A történelmi felvonulás során kíséretüket színesítették a Langaléta Garabonciások, a Pavane Történelmi Tánccsoport, továbbá a veszprémi városrészeket képviselő csoportok, a Veszprém Passaui Baráti Társaság Egyesület, Német Nemzetiségi Klub, valamint a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat.

A számos családi és művészeti programot, koncertet magában foglaló ünnepi műsorsorozat keretében Gizella-díjat adnak át azok munkájának elismeréseként, akik kiemelkedően hozzájárulnak a város kulturális, művészeti, közösségi vagy sportéletéhez, valamint Veszprém hazai és nemzetközi hírnevének erősítéséhez.

Az idei Gizella-díjasok

Idén posztumusz Gizella-díjban részesült Szabó Ernő a város dobóatlétika sportágában végzett több évtizedes kimagasló, többek között az 1996-os atlantai olimpián tanítványát aranyéremhez segítő szakmai munkája, valamint példaértékű edzői pályafutása elismeréseként. Legismertebb tanítványa, Kiss Balázs idén ünnepli olimpiai bajnoki címének 30. évfordulóját. A díjat Szabó Ernő özvegye, Szabóné Harlai Katalin és két fia vette át Porga Gyula polgármestertől.

Gizella-díjat adományozott Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése továbbá dr. Szoboszlai András ortopéd-traumatológus és sport szakorvosnak, a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület elnökének, aki mind orvosi munkájával, mind aktív közösségi és kultúraközvetítő szerepvállalásával meghatározó szereplője a város életének.

Ugyancsak Gizella-díjban részesült Zsilinszky Cecília karnagy, kántor, orgonista Veszprém város művészeti és keresztény értékeinek megőrzésében és közvetítésében végzett áldozatos munkájáért, valamint kiemelkedő közösségépítő tevékenysége elismeréseként. A díjakat Porga Gyula polgármester adta át.

A Gizella Napok ünnepi főműsorában közreműködött Szirtes Edina Mókus és az Akusztik Quartet megzenésített József Attila- és Nagy László-versekkel.

A vendégek között külön köszöntötték Veszprém legújabb testvérvárosának, az észak-macedóniai Ohridnak a küldöttségét. Ohrid kicsivel kisebb város, mint Veszprém, az Ohridi-tó partján fekszik, csodás természeti környezetben, a világörökség része a város és ott is a kézilabda a legnagyobb szenvedély. Tőlük jött anno a Veszprém csapatába Kiril Lazarov minden idők egyik legjobb kézilabdázója, aki most a macedón szövetségi kapitány.

Vezető képünkön: Történelmi felvonulás a belvárosban. Fotók: a szerző