Tovább gyorsul az infláció, csaknem 20 százalékkal drágult a gáz, egekben a friss gyümölcs és a zöldség ára.

Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal nőttek az árak – a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint. Ezen belül az élelmiszer-infláció 6 százalékos. Ha a háziasszonyokat kérdezzük, ennél is rosszabb a kép, mert az a helyzet, hogy eszméletlenül megdrágult az élelmiszer, különösen a friss szezonális áru, a zöldség-gyümölcs. A jelek szerint gyorsan kimúlt a kormány „csodafegyvere”, az árrésstop hatása a boltokban.

Mennyit ér egy húszezres?

Mi sem mutatja jobban az infláció mértékét, mint hogy újabban már legalább 20 ezer forintra van szükségünk, ha elindulunk vásárolni. Egyébként a statisztika szerint is húszezres címletből van legtöbb forgalomban, kétezresből, ötszázasból annál kevesebb. A Magyar Nemzeti Bank éves jelentése szerint 327,6 millió darab húszezres van forgalomban, 189 millió darab tízezres, ötszázasból pedig mindössze 43,8 millió. Hát igen, semmire se elég ma már egy ötszázas. Még egy gombóc fagyit se lehet belőle venni. Minek is nyomtatnának belőle többet? Közben meg csodálkoznak, hogy visszaesett a kiskereskedelmi forgalom a boltokban. Nem fogyaszt eleget a magyar. Majd fogyasztana, ha lenne miből. Az Eurostat legújabb jelentése szerint Magyarországnak sikerült az utolsó helyre leküzdenie magát az egy főre jutó fogyasztást tekintve. Toronymagasan megelőz bennünket a sereghajtók között Románia, Lengyelország, Csehország, Görögország, Szlovákia, de még Lettország és Bulgária is előttünk áll.

Kullogunk a sor végén

Nincs mit szépíteni, Magyarország utolsó helyen végzett tavaly az Európai Unióban az egy főre jutó átlagos egyéni fogyasztás rangsorában. Nem kell nagy tudomány hozzá, hogy rájöjjünk az okokra: gyenge a forint, magas az infláció és az emelések ellenére még mindig alacsonyak a bérek, illetve a jövedelmek jelentős része a már amúgy is tehetőseknél koncentrálódik. Továbbá, a kormányszintű politikai vagdalkozás és az állami finanszírozás, a közpénzek állami újraelosztása körüli bizonytalanság sem tesz jót a fogyasztói kedvnek.

A magyar háztartások fogyasztása tavaly az uniós átlagszint 72 százalékát érte el. Átlag fölötti a tényleges fogyasztás Luxemburgban (141), Hollandiában (120), Németországban (118), Belgiumban (112), Ausztriában (112), Dániában (108), Franciaországban (106), Svédországban (105) és Finnországban (104). Átlagkörüli továbbá Írországban, Olaszországban, Cipruson, Spanyolországban és Máltán.

Vezető kép forrása: Bankmonitor