Categories: Közélet

JÓTÉKONYSÁG – Sok a kabát Veszprémben is

„Ha fázol, vegyél el egy kabátot! Ha nem szeretnéd, hogy mások megfázzanak, tegyél ide egyet!” – ezzel a felhívással indult útjára pár nappal ezelőtt Budapesten az a civil kezdeményezés, amelynek ötletgazdái úgy gondolták, ezzel is lehet a rendkívüli hidegben fagyoskodókon segíteni. Az elsőként a Vígszínháznál kihelyezett ruhafogas órák alatt megtelt meleg holmival, nemcsak kabátot, de sapkát, sálat, pulóvert is vittek az emberek. A jótékonysági kezdeményezés híre futótűzként terjedt szét az országban, és vasárnap estére a Veszprémi Petőfi Színház művészeti titkárának köszönhetően a teátrum előtti téren is megjelent az első, majd hétfőre a második, a harmadik és a negyedik kabátgyűjtő állvány. A délután készült fotónkon látható, ennyi sem volt elég, hogy mindaz ráférjen, amit a segítő szándékú veszprémiek odahordtak.

Jó lett volna találkozni emberekkel, akik boldogan válogatnak a szebbnél szebb és láthatóan jó minőségű kabátok között, de két viháncoló diákcsapatot leszámítva lélek nem járt a színházkertben négy óra körül. Úgy tudom, a szervezők értesítették a város segítőszervezeteit, így remélhetőleg eljut a hír az utcán fagyoskodó legrászorultabbak mellett a látensen nélkülözőkhöz is. Kérdés, mernek-e majd odamenni, közszemlére téve, amit tulajdonképpen titkolnának, hogy bizony már évek óta nem futotta a családban rendes télikabátra senkinek, a gyerek is turkálóból kapta az övét, de mostanra kinőtte. Félő, hogy a tisztes szegénység szemérmessége sokakat visszatart attól, hogy a csábítóan színes és szemre is puha-meleg adományok között válogassanak. Miközben ezen morfondíroztam, egy jó baráttól érkezett a hír: nehéz sorsú ügyfele boldogan mutatta neki a színházkerti gyűjtőhelyen talált, vadonatúj télikabátját. Remélem, az esti órákban, amikor már a forgalmas buszmegálló sem lesz tele várakozókkal és nem kell a kíváncsi tekintetek kereszttüzében pironkodni senkinek, sok rászoruló felkeresi a színházkertet, hiszen a jó szívvel adott ajándékot nem szégyen elfogadni.

Csak az a kár, hogy akadnak, akik egy ilyen humánus kezdeményezésbe is képesek belerondítani. A közösségi portálon osztotta meg valaki saját „kínos-rémes tapasztalatát” arról, hogy a Vígszínháznál megjelentek a nem saját célra válogató hiénák, akik őt már-már erőszakosan vegzálva próbálták szinte a kezéből kirángatni a rászorulóknak vitt adománycsomagot, majd egymással is hajba kapva, fitymálva lökték félre, amit nem találtak elég érdekesnek.

Az is, ez is Magyarország, 2017 januárjának dermesztő napjaiban.

related

S. Bonnyai Eszter

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago