JUTASI FUTÓKÖR – Már csak használni kell!

A Jutasi Futókör – 3278 méterével – az ország leghosszabbjainak egyike. A minap hivatalosan is átadták.

Az EKF infrastrukturális beruházása révén, a közösség bevonásával tervezett Jutasi Futókör a hivatalos információk alapján egy 1,5 méter szélességű nagy körből és két, egy méter szélességű, úgynevezett iskolakörből áll. Természetesen kipróbáltam én is.

Elegendő kilépni az ajtón!

„Jól vésd eszedbe, hogy sem a harcban, sem másban, semmilyen élethelyzetben nem válik hátrányodra, ha többet törődsz a tested felkészítésével. A feledékenység, a csüggetegség, a mogorvaság és az őrjöngés sokaknál gyakran épp a test elhanyagoltsága miatt támadja meg az értelmet, úgyannyira, hogy még a biztos tudást is elfeledteti. Akinek edzett a teste, nagyobb biztonságban van…” – idézi Xenophón mestere, Szókratész szavait.

Tudom – az ókori görögöket idézve –, kissé messziről indulok a Jutasi Futókör felé, de láthatóan nem mai keletű az, hogy összefüggés van az ember fizikai és mentális egészsége között. Megrögzött mozgásmániásként én alapból üdvözlök minden olyan beruházást, amely arra ösztönzi, abban segíti az embereket, hogy mozogjanak. Drága kondibérlet nélkül is. Nem kérdés, a Jutasi Futókör ilyen, hiszen a lakótelepen élőknek szó szerint legfeljebb csak az ajtón kell kilépniük, és már rá is tudnak csatlakozni a kényelmes rekortánra. Én találomra a Haszkovó–Stromfeld utcai kereszteződés környékén indultam. Mindenféle terv nélkül a Jutasi út felé vettem az irányt, és igyekeztem kis, nagy és mindenféle kört futni.

Ugyan milyen zajt csap a futó?

Azt csak az utólagos tudósításból tudtam meg, hogy a keskenyebb nyomvonal a betétkör, a szélesebb pedig a nagy kör. A jelzés egyébként mindenhol teljesen egyértelmű, az útkereszteződésekhez érve pedig nem csak figyelmeztető táblák, hanem sakktáblaszerű felfestés jelzi, hogy figyelni kell. Ha már festés: nekem nagyon tetszenek a hatalmas, színes pöttyök is a rekortánban. Nem hinném, hogy funkciójuk lenne, viszont tényleg egy kis színt visznek az egészbe. A futópálya tényleg keresztül-kasul bejárja a lakótelepet. Sokan amiatt elégedetlenkednek, hogy pont az ajtajuk/ablakuk alatt húzódik. Őszintén nem tudom, ezzel mi a baj, mégis milyen zajt csaphat egy futó?

A futópálya a futóké!

Azon viszont most is kiakadtam, hogy miközben összesen körülbelül három futóval találkoztam, legalább hat-hét olyan ember láttam, aki 1: babakocsit 2: a kutyáját 3: saját magát sétáltatta a futópályán. Nyilván nem arról a részről beszélek, amikor a járdán kell osztozni futóknak és gyalogosoknak. Hanem amikor a kifejezetten a futásra létrehozott, teljesen új nyomvonalú rekortánt használták nem éppen rendeltetésszerűen. S ha valamit hiányolok, akkor azok a táblák, amelyek felhívják a figyelmet, hogy a futópálya a futóké. (Ha már vannak ilyen táblák, akkor bocs!)

Azt már a Kolostorok és kertekben átadott futókörnél is elmondtam: míg annak nem sok értelmét látom, a Jutasi Futókör szerintem tényleg hiánypótló, hisz tízezrek laknak a környéken.

Ízlések és pofonok persze különbözőek. Őszintén remélem, hogy ez a fejlesztés sokakat segít majd abban, hogy elkezdjenek egészségesebb életet élni. A környéken vannak szabadtéri fitneszparkok és jógapont is, ingyenes órákkal. Ráadásul a házak között még a korábban sötétedő időszakban is biztonságosan lehet használni. Most már tényleg csak annyi erőfeszítést kell tennie az embernek, hogy kilépjen az ajtón. Hajrá!

Kiss Nikolett