– A versszínházat leginkább a táncszínházhoz tudnám hasonlítani. Egy hangulatváltás olykor fontosabb és beszédesebb, mint a következetes dramaturgia. A vers a létező legsűrűbb forma: lehet, hogy elsőre kicsi alkotóelemnek tűnik, de maximálisan jelen kell benne lenni, hogy átadjuk a tartalmát, a hangulatát, a zeneiségét – mondta a készülő előadásról Kocsis Pál, a Kabóca Bábszínház Jászai Mari-díjas művészeti vezetője, az ’édes hazám’ rendezője, akit színészként is láthatunk a produkcióban.
A versek témája a haza, illetve a hazához való viszony.
– A hazájához való viszonya szerintem alapvetően mindenkinek fontos, akkor is, ha aktívan foglalkozik vele, és akkor is, ha nem. Az előadásba szerettem volna behozni a személyes aspektust, családi szinten – folytatta Kocsis Pál. – Az ’édes hazám’ egy család története. Négy generáció szemszöge találkozik és ütközik az előadásban a verseken keresztül. A szeretet dominál, még akkor is, ha az életkorból és a szocializációból fakadóan máshogy viszonyulnak a családtagok egy-egy kérdéskörhöz. Igyekeztem a különböző szemléletmódoknak megfelelően válogatni a verseket, hogy nyelvezetében és gondolatiságában is stimmeljen ehhez a négy generációhoz.
Az előadásban a hazához való viszonyt tematizáló versek mellett kiemelt szerephez jut majd a zene.
– Móser Ádám nem csak zeneszerzője, hanem közreműködője is a produkciónak: élőben fog zenélni az előadás alatt – jegyezte meg a rendező. – A zene tulajdonképpen ugyanolyan teljes értékű és szuverén szereplője az előadásnak, mint a versek.
Ahogy a bábos elemek is: az előadás alaphelyzete egy családi vacsorát követő együttlét. A vacsoraasztalon fellelhető tárgyak mind-mind életre kelnek majd. A tárgyanimációs megoldások mellett az előadásban felbukkan egy bunraku típusú báb is, ami a dédi, a legidősebb generáció megtestesítője lesz, aki valójában már nincs a család körében.
Az előadás egyik fontos célkitűzése, hogy közelebb hozza a nézőkhöz a verseket, és közös gondolkodásra hívja őket a hazájukhoz való viszonyról. Többek között Erdős Virág, Szálinger Balázs, Nádasdy Ádám, Csoóri Sándor, Petri György és Kányádi Sándor egy-egy verse is elhangzik az előadásban. Bár a költők közül néhányan már nincsenek közöttünk, gondolataik ma is relevánsak és húsba vágóak.
Az előadás szereplői: Benkő Zsuzsanna, Gidófalvi Imola, Inoka Péter, Kocsis Pál Jászai Mari-díjas, Markó-Valentyik Anna Junior Prima díjas és Sebestény Jakab.
Az előadás megtekintését 14 éves kor felett ajánlja a Kabóca Bábszínház.
Fotók: Kabóca Bábszínház
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…