Kevés olyan erős és fontos hét volt a magyar belpolitikában, és még mindig tart, mint az, amelyben szeptembert elhagytuk és ráfordultunk októberre. Talán a választások óta nem tobzódtak ennyire az ügyek, hiszen két minisztert is letartóztattak a részben ellenük indított büntetőeljárásokban. Nem csoda, hogy a helyi független újságok is nagyon erős közéleti és politikai híreket szállítottak az elmúlt napokban, ráadásul köztük a legtöbbet emlegetett szereplőkről (Hankó Balázs, Seszták Miklós) szóló írásokat is ajánljuk heti összefoglalónkban, de külön meg kell említeni a Debreciner riportját és videóját az egyre súlyosabb kábítószer-használat ellen fellépő roma csoportról.

Borsod24: Szakértővel világítják át a Miskolci Egyetemet működtető alapítványt

Átfogó vizsgálat indulhat a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványnál. A kuratórium új elnöke a Borsod24-nek adott interjújában azt mondta, nem benyomások vagy sajtóhírek alapján akarnak ítélni, hanem pénzügyileg is áttekintik a korábbi működést. Beszélt az alapítványi vagyonról, az egyetemi autonómia határairól, a kollégiumi férőhelyek bővítéséről és az épületek korszerűsítéséről. A testületnek mindeközben arra is fel kell készülnie, hogy az uniós vállalás szerint az egyetemeket működtető vagyonkezelő alapítványok jelen formájukban 2027 augusztusában megszűnnek.

Debreciner: Romák a kristály ellen – Járőrszolgálat Biharnagybajomban

A 2400 lelkes Biharnagybajomban élők egy része annyira megelégelte a kábítószer miatti bűncselekményeket és az utcai fogyasztást, hogy elindítottak egy drogellenes mozgalomnak nevezett, főként romákból álló csoportot. A tagok minden este járőröznek a hajdú-bihari nagyközségben. A Debreciner munkatársai ellátogattak a településre, és egy estére csatlakoztak a járőrözéshez – a járőrszolgálatról készített riport mellett a Debreciner videót is publikált a lap YouTube-csatornáján.

Egri Szín: Az egri polgármester fényesítené a Fidesz politikai brandjét

Sok más településhez hasonlóan mostanra az egri költségvetés is romokban van, és igazából úgy tűnik, hogy esély sincs a jelenlegi működés mellett valódi konszolidációra. A város polgármestere ezért rendkívüli segítséget kért a kormánytól. A Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője, a Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára emiatt rendszeresen az egri közgyűlési ülések előtt arról beszél a Fidesz többségű testületet megszólítva, hogy szerinte a spórolást a városnak magán kellene kezdeni, és lejjebb adni abból, hogy Egernek három alpolgármestert fizet és 14 fős kabinetet tart fenn. Szerinte az egri polgármester látja, hogy a választások óta leértékelődött a Fidesz, mint politikai brand, de azon dolgozik, hogy helyben változtasson ezen. Az egriszin.hu cikke meg is jegyzi, hogy az önkormányzat által indított identitáskampány erre a kormánypárti politikai véleményre rímel.

KecsUP Hírek: Elrendelte Hankó Balázs letartóztatását a Kecskeméti Járásbíróság

Maratoni, több szünettel megszakított zárt bírósági ülést tartottak a Kecskeméti Járásbíróságon október elsején Hankó Balázs ügyében. A nyomozási bíró végül úgy döntött, hogy elrendeli a volt fideszes kulturális miniszter előzetes letartóztatását harminc napra a szökés, elrejtőzés és az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélye miatt, olvasható a tárgyalásról élőben, folyamatosan frissülő cikkben tudósító KecsUP Hírek cikkében. Az exminiszter és védője fellebbezett a döntés ellen. Hankót hétfőn este az NKA-ügyben gyanúsítottként hallgatta ki a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

Szabolcs24: Kisvárdáról a miniszteri székig, majd a letartóztatásig

Seszták Miklós KDNP-s politikus pályája a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdáról indult. 1994-ben egy önkormányzati bizottság külsős tagja volt, 2010-ben országgyűlési képviselő, végül nemzeti fejlesztési miniszter lett 2014‑ben. Pályáját korábban is több kisvárdai üzleti kapcsolat és beruházás kísérte, miközben minisztersége alatt több mint 20 milliárd forintnyi állami és uniós fejlesztési pénz érkezett a városba. Vagyonnyilatkozata szerint könnyen mozgatható vagyona 2006‑ban 66 millió, 2025‑ben már 1,124 milliárd forint volt. A napokban (egyelőre nem jogerősen) letartóztatták, hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják egy mintegy 11 milliárd forintos, Volánbuszhoz kapcsolódó ügyben. Részletek a Szabolcs24 cikkében olvashatók.

Szegeder: Egyre több vizet igényel a szegedi ipar, közben a térség vízháztartása már kritikus állapotban van

Szeged ivóvízellátása jelenleg stabil, a BYD és a következő évek ipari beruházásai azonban jelentősen növelhetik a város vízigényét. A Dél-Alföldön idén 120–150 milliméteres csapadékhiány alakult ki, és olyan időszak is volt, amikor az engedéllyel rendelkező igények kielégítéséhez sem jutott elegendő öntözővíz. Szeged ivóvize ugyanakkor 180–560 méter mélységben fekvő, védett vízadó rétegekből származik. A hosszabb távú kérdés ezért nemcsak az, hogy van-e most elegendő víz, hanem az is, milyen ipari vízhasználat tartható fenn a térség romló vízháztartása mellett. Ezt vizsgálta meg a Szegeder írása.

Szol24: Hátulról mellbe, Szolnoktól a közmédiáig – Várhegyi Attila útja

Várhegyi Attila neve ismét a közélet fókuszába került, miután a Duna Médiaszolgáltató jelenlegi vezetése hivatalos feljelentést tesz a közmédiánál feltárt működés miatt. A Szol24 cikkéből kiderül, egy belső vizsgálat szerint a korábbi szolnoki polgármester tanácsadói szerepben, formális vezetői jogkör nélkül is jelentős befolyást gyakorolt a szervezet működésére. A nyilvánosságra került levelezések alapján választási kampányt érintő témákba, személyi döntésekbe és költségvetési kérdésekbe is beleszólt. Várhegyi politikai pályája 1989‑ben, a szolnoki Fidesz megszervezésével indult, 1991‑ben pedig polgármester lett. Később a Fidesz országos választmányi elnöke, majd államtitkár is volt. 2002‑ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

Veszprém Kukac: Két és fél milliárddal kevesebb a kasszában

Veszprém tavaly rekordmagas, 14 milliárd forint iparűzési adóbevétellel zárta az évet. Ehhez képest idén a tervezett 13 milliárd forintnál 2,5 milliárddal kevesebb befizetés érkezik a város kasszájába ebből az adónemből, ezért költségvetés-módosításra volt szükség. Erre jön még a Veszprémnek kiszabott 4 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás, ami az idénre tervezett iparűzési adó negyven százaléka – olvasható a Veszprém Kukac közgyűlési tudósításában.

Vezető képünk forrása: debreciner.hu