Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentése szerint a jövőben szabadabban nyilatkozhatnak az egészségügyi dolgozók, és a sajtó előtt is nyitottabbá válhatnak a kórházak. A változás gyakorlati jelentőségéről a Borsod24 a megyei kórházat kérdezte, a válasz azonban egyelőre nem utal arra, hogy gyökeres fordulat következne a médiával való kapcsolattartásban. A téma a portál számára különösen érdekes, hiszen az intézmény korábban több sajtóperben is megpróbálta megtámadni a Borsod24 cikkeit, melyekről a lap részletesebben is beszámolt.
Féltek a tulajdonosok, ezért nem növekedtek a kisvállalatok az Orbán-kormány alatt, az országgyűlési választás óta azonban kezd helyreállni a bizalom. Balogh Petya angyalbefektető úgy látja, önmagában az gazdasági növekedést eredményez, ha a kkv-k elkezdenek beruházni, ez pedig egy pozitív spirált indíthat be. A Nyugatra vándorolt fiatalok visszacsábításához nem szabad hülyeségeket csinálni, jó példaként pedig ott van előttünk Lengyelország. Az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kapcsán szerinte nem a struktúrára kellene haragudni, hanem azokra, akik visszaéltek azzal. A Debreciner interjúja itt olvasható.
Váratlan mellékhatása lett az áprilisi választásoknak: felszínre tört a fociellenesség az egri belvárosban. A királyi sport nagyképernyős élvezete eddig a hatalom ajándéka volt a népnek, ám most fellázadtak a lakók, akiknek az ablaka alá a „szurkolói zóna” LED-paneljét telepítették. Eddig tűrtek, de most felismerték magukban az ellenállót. Mi más lenne az önkény végleges bukásának a jele, mint az, hogy lázad a köz a foci-vébé köztéri örömködése ellen? Pedig a Végvári vitézek tere egy abszolút színház. Úgy lett kialakítva, mint egy rendezvénytér. Merthogy az is. Ráadásul ebben az ügyben mindenkinek igaza van: az egy hónapig lényegében egy tévébe költöztetett lakástulajdonosoknak és a köztereken szurkolni vágyó sokaságnak is. Még az önkormányzat is jó fej a dologban. A baj az, hogy nincs kitalálva a belváros funkciója, mert az „élettel teli kihalt”, „szórakoztató-lakó-pihenő” megközelítések nem nevezhetők koncepciónak. A lakók most csak redőnyt követelnek, közpénzből. Most adjatok nekik! – javasolja az egriszin.hu.
Egy valószínűleg korábban útépítésből megmaradt homokdomb kiváló helyszínt ad a partifecskéknek a fészkelésre Kecskeméten, a Szent László körúton. Több mint kétszáz költőüreget számoltak össze. A kolóniáról a KecsUP Hírek révén értesült a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága is. Hazánk legkisebb fecskefaja, a partifecske löszös, homokos, magas partfalakban fészkel. A 19-20. századi folyószabályozásokkal természetes fészkelőhelyei, a folyók szakadásos partfalai jórészt megszűntek, így a partifecskék új, alternatív fészkelőhelyekre kényszerültek – írja a KecsUP Hírek.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egykori alelnökének, Vecsei Miklósnak a lemondása ismét reflektorfénybe helyezte a 300 legszegényebb magyarországi település felzárkóztatására fordított, több százmilliárd forintos programot. A kérdés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét is kiemelten érinti, hiszen az ország legszegényebb települései közül számos itt található. Lőcsei Lajos momentumos (volt) országgyűlési képviselő azt firtatja, valóban azokhoz jutottak-e el a támogatások, akiknek szánták őket. Glonczi László jogvédő aktivista közérdekű adatok alapján arról beszélt, hogy a fejlesztések jelentős része éppen a szegregációt erősítheti, miközben egy korábbi munkatárs szerint a program működésével is komoly problémák voltak – írja a Szabolcs24.
Elsőre csak gaz látszott, de kiderült: legalább részben megvannak azok a facsemeték, amelyekből majd véderdő lesz a szegedi BYD-gyár mellett. Politikai ügy kerekedett ugyanis abból, hogy a helyi ellenzék szerint a fákat lelegelték a vadak, és beszántották azokat, a város viszont tagadta mindezt. A Szegeder kétszer is kilátogatott a helyszínre, hogy meggyőződjön arról, az önkormányzat által ültetett fák valóban megmaradtak a területen.
A szolnoki Hetényi Géza Kórház egyik orvosát kihallgatta a rendőrség, miután a gyanú szerint pénzt fogadott el egy betegtől az egészségügyi ellátásért. Az ügy ismét ráirányította a figyelmet a hálapénz kérdésére, amelyet ugyan évek óta tilt a törvény, mégsem tűnt el teljesen a köztudatból. Ennek kapcsán a Szol24 a kórház környékén kérdezte a járókelőket arról, mit gondolnak a hálapénz jelenségéről. A válaszokból kiderült: van, aki egyértelmű korrupciónak tartja, mások szerint viszont különbséget kell tenni a kikényszerített pénz és az utólag, hálából adott juttatás között.
A Veszprémi Petőfi Színház felújításáról 10 évvel ezelőtt volt először szó, azóta semmi sem történt, ám a választások előtt hirtelenjében előkerült „színház-rekonstrukció” címen 4 milliárd forint. Íziben felásták a belvárost, s megnyugtatásul közölték, másfél évig tart a közművek cseréje, addig körforgalmasított dugókban közlekedünk. Szó nem esett arról, honnan lesz majd még 20 milliárd a majdani építkezésre. „Javaslom a beruházás felfüggesztését, mert a polgármesteri hivatal a városlakók megkérdezése nélkül belekezdett az építkezésbe” – írta a Veszprém Kukac olvasója a földrengésszerű reakciót kiváltó nyílt levélben.
Vezető fotó: Szegeder.hu
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…