– Ha csak az ellenzék hozzászólásait hallgatnánk meg, azt hinnénk, hogy egy másik városban vagyunk – mosolygott Porga Gyula polgármester a költségvetés kapcsán elhangzott vita végén.

A közgyűlésen a költségvetés kapcsán felszólaló kormánypárti képviselők mindegyike megerősítette: a város stabil lábakon áll. Az ellenzékieknek volt jó pár ellenvetésük. Végül Veszprém idei, 43,5 milliárd forint főösszegű költségvetését 11 igennel, egy nemmel és 5 tartózkodással fogadták el.

(A közgyűlés kezdetén Porga Gyula polgármester közölte, hogy a képviselő-testületben megalakult a Híd a városért frakció, melynek tagjai Katanics Sándor, Guzslován Gábor, Zakar Csaba és Kovács Rajmund. Egyúttal megszűnt az MSZP–LPM–Párbeszéd frakció. A frakció tagjai, Hartmann Ferenc, Benczik Gabriella és Gerstmár Ferenc képviselői munkájukat a szerzett mandátumnak megfelelő jelölő szervezetek képviseletében folytatják.)

Eldugott kampánykiadások?

– Az Európa Kulturális Fővárosa évét követően el kellett gondolkodnunk azon, mi az, ami megmarad, mi az, amit továbbviszünk 2023-ból – indította a témát Porga Gyula polgármester. – Mi hosszú távon gondolkodunk, a veszprémiek életminőségét próbáljuk javítani. A 43,5 milliárdos főösszegű idei költségvetésünkben nagyon kevés a külső finanszírozás. Főleg saját bevételeink állnak rendelkezésre és a tavalyi maradvány, 4,9 milliárd forint. A költségvetés 65,5 százalékát működésre, 34,5 százalékát fejlesztésre fordítjuk. A költségvetés stabil, megbízható, magas minőségű szolgáltatásokat tesz lehetővé, és tudjuk folytatni a beruházásokat. Anyagilag megbecsüljük a város intézményeiben dolgozókat: 420 milliót fordítunk a bérük növelésére. Új elem a költségvetésben a lakhatási támogatás. 2024 a veszprémiek éve lesz.

– A polgármester a költségvetés elfogadása előtt egy fórumon ismertette a költségvetés számait meghívott cégvezetők előtt – mondta Hartmann Ferenc. – Szerintem elsősorban a polgárokat kellene bevonni a költségvetés előkészítésébe. Ez az önkormányzatiság erősödését is elősegítené. A költségvetésben eldugott kampánykiadások is felfedezhetők: a városi lap és a helyi televízió támogatását megduplázták a tavalyihoz képest.

– Az ígéretek alapján akár lehetne is 2024 a veszprémiek éve, de az ígéretek egy részének már lejárt a szavatossága – folytatta. – A 8-as nyugati elkerülő befejezését és az Aranyosvölgyi Tudáspark megépítését leállította a kormány. Áll a Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciója. A Jutasi út–Pápai út összekötő szakasza és az új völgyhíd megépítésének szükségességét felülvizsgálják. Ha holnap már építenék a 82-es főút Gyulafirátót–Kádárta elkerülő szakaszt, talán 2030-ra készen is lenne. A szociális lakásbővítési koncepcióról hallani sem akar a városvezetés, az idősotthoni férőhelyek érdemben legfeljebb magánerős beruházásban bővülnek. Továbbra sem segíti az önkormányzat az épületek energiatakarékos felújítását. A város lakossága évről évre csökken, és alig van olyan közép- vagy hosszabb távú intézkedés, program, amely megtartaná vagy vonzaná a fiatalokat, pályakezdőket.

Dr. Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz–KDP) replikázott Hartmann felszólalása után:

– A büdzséről a polgárok is elmondhatták a véleményüket számos fórumon. A cégeink stabilan működnek. Készül egy karbonsemlegességi stratégia. Lesznek uniós pályázatok  zöldítésre. Nem áll le a színház fejlesztése. Folytatódik a tervezés, mert a korábbihoz képest még nagyobb lesz a felújítás, és kiterjed a Püspökkertre is. Megújulnak a városon belüli utak, például a Szent István és a Veszrémvölgyi utcában.

Pálinkás Roland frakcióvezető (Fidesz–KDNP) is hangsúlyozta a város stabilitását, és elmondta: idén minden eddiginél nagyobb keretösszeg jut a közbiztonságra és a hajléktalanellátásra.

Erősíteni kellene az állampolgári részvételt

Gerstmár Ferenc (LMP) a költségvetési tervezés társadalmasításáról beszélt.

– Ha már a városvezetés a veszprémiek évének nevezi 2024-et, akkor érdemes lenne meghallani azoknak az embereknek a hangját is, akik kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek – jegyezte meg. – Erre jó lehetőséget kínál a közösségi költségvetés, ami olyan tervezési folyamatot jelent, amelynek keretében egy előre meghatározott összeg felhasználására a város lakói tehetnek javaslatot az önkormányzat felé. Ez a módszer igen népszerű számos európai országban. Az Európai Kulturális Fővárosa program keretében korábban a Jutasi úti lakótelepen három helyszínen, tavaly pedig az Egyetemvárosban, illetve a Cholnoky városrészben is voltak közösségi tervezési alkalmak, de az ott megfogalmazott ötletek megvalósítása esetleges. A következő ciklusban az állampolgári részvételt erősíthetnénk vele. A tapasztalatok alapján a részvétel és a kiadások mértéke erős összefüggést mutat: minél több forrásról dönthet a lakosság, annál többen érdeklődnek. Nem felülről kell megmondani, hogy ez most a veszprémiek éve, hanem az itt élőket szükséges jobban bevonni, hogy minden évet a sajátjuknak érezzenek!

Gerstmár Ferenc azt firtatta, hogy 30 millió forint kiválthatja-e a bérlakások, szolgálati lakások létesítését? A képviselő továbbra is hiányolja a lakóépületek hőszigetelésének támogatását, az energiaellátás területén a napenergia és főleg a szélenergia széles körű hasznosítását és egy újrahasználati központ kialakítását.

A menstruációs szegénységben élő nők támogatásával kapcsolatos kérdésére a polgármester azt válaszolta, hogy erre a célra másfél millió forintot láttak elő a családsegítő központnál. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai csoportjának létrehozásához az önkormányzat szeptember 1-jétől átadja a Fecske utcai intézményét a fenntartónak.

Ingatlanértékesítésből 388 millió forint

– Tavaly a 750 millió forintos tervezettből 564,5 millió forint bevétel származott, ami 75 százalékos teljesítést mutat – szólalt fel dr. Strenner Zoltán (Fidesz–KDNP), a tulajdonosi bizottság elnöke. Idén 388 millió forint bevételt várunk ingatlanértékesítésből, ami nagyságrendileg az elmúlt 6 éves bevétel átlagának felel meg. Az értékesítésből származó bevételeket az önkormányzat a vagyon gyarapítására fordítja. A létrehozott infrastruktúra üzemeltetési költsége nem az önkormányzat költségvetését terheli. A megújult épületeinket hasznosítottuk, és minden esetben nyílt bérleti pályázat lefolytatásával kötöttük meg a bérleti szerződéseket. 

Sótonyi Mónika, a köznevelési, ifjúsági, sport és civil bizottság elnöke (Fidesz–KDNP) megjegyezte: közel 30 millió forinttal tudják megemelni a város 13 kiemelt sportszervezetének támogatását: 290 millió forintot osztanak ki számukra. A kisebb sportszervezetek támogatására idén is pályázatot írnak ki.

A város mostohagyerekei

– Jelentősen nőtt a szolidaritási adó mértéke: két év alatt 1,7 milliárdról 3,5 milliárdra – mondta Katanics Sándor, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke. – Valóban nőttek a közhatalmi bevételeink is, de a kötelező kiadásaink is jelentősen emelkednek. Szerintem ezeket nem minden esetben fedik a központi forrásokból visszajuttatott támogatások. Változatlanul nagy érvágás a városnak a gépjárműadó évekkel ezelőtti elvétele. A 2022-es adatok alapján a város számára befolyó iparűzési adó 28 százalékát fizetik be a kis- és középvállalkozók. Kérdés: ehhez képest mit kapnak vissza a várostól? A panaszaik alapján azt érzékelem, hogy meglehetően keveset. Sokan kiszorultak a tavalyi karácsonyi vásárból, és az EKF kapcsán is úgy érzik, nem kaptak megfelelő lehetőségeket.

A képviselő szerint Gyulafirátót és Kádárta lakosai továbbra is a város mostohagyerekeinek érzik magukat:

– Ha lenne városrészi közvélemény-kutatás, a két városrészben élők biztosan leválást akarnának Veszprémtől! A rátóti és a kádártai utak nagy többsége rendkívül rossz állapotban van, nincs megfelelő védelem a csapadékvíz ellen, nem történt érdemi intézkedés a villámárvizek elleni védekezéshez, nem lesz a lőtérnek működési szabályzata, nem épül meg a falu feletti záportározó.

Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) emlékeztetett, hogy egy 2020/2021-es felmérés szerint Veszprém – Győrrel együtt – a dinamikusan fejlődő városok csoportjába került. Megjegyezte: az idei év költségvetése azt a szintet tudja garantálni, amit a tavalyi, EKF-év.

Ezúttal Kovács Rajmund replikázott az alpolgármester kijelentésére:

– Mekkora összegeket kell beletennünk az új intézményekbe, hogy fenntartsuk őket? Nagyon kitettek vagyunk a nagy cégeknek. Oda kell figyelnünk arra, hogy ezek a cégek itt is maradjanak.

Porga szerint nincs könnyű helyzetben az ellenzék

A polgármester szerint nincs könnyű helyzetben az ellenzék: meg kell találnia a költségvetésben a hajszálrepedéseket.

– A mögöttünk hagyott 15 év költségvetései mégis bennünket igazoltak – jelentette ki. – Ha csak az ellenzék hozzászólásait hallanánk, azt hinnénk, hogy egy másik városban vagyunk. A költségvetést mindig inkább alultervezzük, ezért maradt 4,9 milliárdunk tavalyról. Mindig óvatosak voltunk, tudatosan építkeztünk, és hosszú távra terveztünk. Szeretném, ha Veszprém nemcsak a legdinamikusabban fejlődő magyarországi, de a legdinamikusabban fejlődő európai város is lenne!

A képviselők többsége elutasította az ellenzék azon javaslatát, hogy a városi lap költségvetéséből csoportosítsanak át ötmillió forintot a városi televízió számára a közgyűlések közvetítésének költségére. A költségvetési rendelettervezetet 11 igennel, egy nemmel és öt tartózkodással fogadták el.

Fotók: a szerző