Az emberi magzat negyven héten át fejlődik, a várandós édesanyával való kapcsolata pedig ez idő alatt olyan, mint egy parazitának a gazdaszervezettel. Míg az előbbi egyre többet és többet vesz, az utóbbi majdnem belehal. Az E. coli baktérium osztódása húsz perc alatt megy végbe, a keleti szürke óriáskenguru pedig mindössze öt hétig vemhes, majd babszem méretű kicsinyt hoz világra, ami magától bemászik az anyja erszényébe. Ám még a leghosszabban költő madarak, a vándoralbatroszok is befejezik a kotlást tizenegy hét után. Miért hordjuk hát mi, emberek olyan sokáig a szívünk alatt a magzatunkat, és vajon miért émelygünk és hányunk mindeközben? Lenne jobb módja is a szaporodásnak? Csinálja ezt valaki furcsábban, mint mi?
A várandósság 40 hete közül mindegyikre jut legalább egy faj, amelyik már befejezte a szaporodást. A foltos hiéna például már tizenhat hét után szül, utódját azonban egy hosszú, péniszre hasonlító csiklón keresztül kell világra hoznia, amely menet közben felhasad. Neki vajon könnyebb? A pipabékának nincs méhe, így a petéi a duzzadt hátbőrébe ágyazódnak be. Vagyis magával viheti a kicsinyeit, nem kell a vízben hagynia őket. Vajon ez azt jelenti, hogy mi is jól csináljuk a dolgokat?
Anna Blix biológus szórakoztatóan, ugyanakkor nagyon is szakszerűen ír például vemhes tengeriszegfűkről, hímnős halakról és féltékeny delfinekről, miközben evolúciós vigaszt nyújt a várandósság nehézségeivel kapcsolatban. Magyarázatot ad arra is, hogyan szaporodhatunk legintelligensebb fajként ilyen fárasztó, de végső soron talán mégsem olyan rossz módon.
„A jó non-fiction könyveknél nincs jobb olvasmány. Szerzőik az adott terület szakértői, akik így szabadon, hétköznapi nyelvezetet használva írhatnak, szigorú terminológiai vagy publikációs kényszer nélkül. A biológus, író és publicista Anna Blix elképesztő érzékkel találta meg a legizgalmasabb történeteket párzásról, vemhességről és szexualitásról.” (Dagbladet)
A várandósság 40 hete – És 81 további mód a szaporodásra című könyv a Figura Könyvkiadó gondozásában, Veress Kata fordításában jelent meg. A szerkesztője dr. Dávid Gyula, a magyar nyelvű kiadás szakmai lektorai Mokos Judit PhD biológus és Orbán Ildikó PhD, biológus. A kötetben található illusztrációkat Froydis Sollid Simonsen készítette. A magyar változat borító- és kötésterve Kiss Barnabás munkája. A könyv ezen a linken rendelhető meg.
A vezető képen Anna Blix. Fotó forrása: fg.no
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…