Károlyi Csaba így vall a munkájáról:
– Szeretek beszélgetni szerzőkkel a mű és az élet dolgairól. Úgy tűnik, van értelme az írót megkérdezni a könyvéről, habár ő is csak egy olvasó. A kérdező meg egy másik olvasó. Akkor már ketten vannak. Habár minden szöveg párbeszédet folytat, a tényleges beszélgetés valódi esemény. Mondatokon múlik minden. Jó, persze, kérdés, mi az a minden.
A Mondatokon múlik minden című kötet végén egy Károlyi Csabával készült interjú is olvasható. Ebből idézünk: „Az Élet és Irodalom reményeim szerint a művelt nagyközönséghez szól, mindenkihez, akit a közélet és a kultúra kérdései érdekelnek. Ennek jegyében igyekszem működtetni a könyvkritikarovatot, ennek jegyében szerkesztem a feuilletonrovatot és a kulturális interjúkat is, ennek jegyében írok kritikát. A lapban zsurnálkritikák vannak, amelyeket azonban szakmabeliek írnak, ám olyan nyelven, hogy minél többekhez szóljanak. Ez szolgáltatás, egyre inkább arról van szó, hogy emberek, figyeljetek erre és arra, olvassatok, gondolkozzatok, ne dőljetek be olcsó és hamis információknak. Ugyanakkor a hagyományos kritika híve vagyok, meg kell írni, ha valami jó, meg kell írni, ha valami nem jó, aztán érvelni kell, és szerintem lehet spoilerezni. Ahogy öregszem, egyre inkább azt szeretem megírni, ha valami tetszik. Persze, egy kritikusnak akkor van hitele, ha mindig elmondja rendesen a véleményét. Elég sokat írok, nincs időm elmélyedni hónapokig egy témában, és nincs módom hosszan írni, a hetilaptempó ezt nem teszi lehetővé, ellenben sok könyvről módom van elsőként kritikát megfogalmazni. Interjút csak akkor készítek, ha valami, valaki tényleg érdekel. Szerintem az interjú akkor lesz jó, ha érzi az olvasó, hogy a kérdező és a válaszoló akar valami személyeset mondani, és van is mondandójuk egymás számára, nem ragadnak le ott, hogy mi a véleményed a választási kampányról, és egyébként min dolgozol éppen. Akik engem interjúalanyként érdekelnek, azok ugyanazok, akik olvasóként érdekelnek, érdekel bennük a szerző és az ember, hisz ezek az interjúkészítés szempontjából bizony nem szétválaszthatók. Na jó, bevallom, leginkább mindig az izgat, hogy a fenébe csinálta meg az író azt a művet, amelyről szó van. Erről nehéz jól kérdezni, sokszor provokálni kell, hogy a nyulacska a bokorból kiugorjon. Van, hogy nem ugrik ki, de az is tud beszédes lenni.”
Károlyi Csaba 1962-ben született Debrecenben. Irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója. 2009 óta vezetője az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéseinek.
A Mondatokon múlik minden a Prae Kiadó gondozásában jelent meg, és itt megrendelhető.
A vezető képen Károlyi Csaba. Fotó: Máté Péter / Jelenkor Kiadó
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…