Nem meglepő, hogy J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című klasszikusa vagy Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége rendszeresen szerepel a könyvszeretők polcain. Az izlandi író, Jón Kalman Stefánsson neve is felmerült – különösen a líraian szőtt művei, mint A halaknak nincs lábuk és a Gondolatok a mamutfenyőkről. Az ilyen írások valóban „meditációk” az életről és a halálról, ahogy az egyik olvasónk találóan megfogalmazta. Nem mellesleg arra is felhívta a figyelmünket, hogy az idei budapesti könyvfesztivál vendége a kitűnő, izlandi szerző.
A magyar klasszikusok sem maradhatnak ki: Jókai Mór, Tamási Áron, Szabó Magda és Fekete István művei ma is számos olvasó szívéhez állnak közel. Szabó Magda Kívül a körön című műve például nemcsak szórakoztat, hanem elgondolkodtatja a befogadót az emberi kapcsolatok összetettségéről. Nem véletlen, hogy olvasóink is említették.
Nem csak a klasszikusok uralják azonban a terepet. A fantasy- és romantikus regények kedvelői Sarah J. Maas Tüskék és rózsák udvara c. sorozatát vagy Nalini Singh Angyali vadász regényeit ajánlották. Ezek a könyvek nagyszerű példái annak, hogy a modern irodalom a szórakoztatáson túl egy másik funkciót is betölt, a közösségépítést – ugyanis az online fórumokon úgynevezett „booktalkok” is zajlanak, ahol a rajongók gyakran valódi barátságokat kötnek.
Külön érdekesség, hogy olvasóink közül sokan előszeretettel nyúlnak kortárs írókhoz is. Spiró György Fogság című regénye az ókori világban játszódik, és „teljessé tette a történelem és a napi politika értelmezését” – állította az egyik kommentelőnk. Szintén nagy népszerűségnek örvend Ken Follett történelmi regénye, A katedrális, ami olvasók generációit ragadta magával.
Nem feledkezhetünk meg a kortárs sikerkönyvekről sem, mint Don Winslow Drogháborúja, ami a bűnözés világába kalauzol el vagy Helen Russel Hogyan neveljünk vikingeket? c. műve, amely egy friss és humoros nézőpontból közelíti meg a modern élet kihívásait.
Az ÉVA Magazin 2023-as reprezentatív kutatásából kiderült, hogy „a magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára pedig napi rutinnak számít az olvasás” – írta meg a Könyves Magazin. A digitális térnyerés nagy hatással bír az olvasási szokásainkra, nézzük akár mennyiségi, minőségi vagy formai szempontból. Ma a hangoskönyvek és az e-bookok korát éljük, valamint a rapid történetek és az instalove-ok fénykorát.
Az, hogy milyen könyvet választunk egy-egy őszi este társul, sok mindent elárul rólunk. Legyen az egy kalandos fantasy, történelmi regény vagy éppen egy izlandi író költői prózája – a könyvek nyomot hagynak bennünk.
Vezető kép forrása: Unsplash
Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…
A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…
Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…
Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…
Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…
Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…