Átláthatóvá, nyilvánossá válnak az egészségügyi intézményekben történt fertőzések szeptembertől. Az eltitkolt adatok helyett a miniszter rendszerszintű feltárást ígér, a bevált gyakorlatok a nyilvános fertőzéslisták alapján megoszthatók lesznek.

Veszprémben még folyik a fertőtlenítés az ágyi poloskák kiűzéséért a Csolnoky Ferenc Kórházban. Erről az intézmény a honlapján számolt be, az interjúkból fény derült az okokra is. Szokatlan a jelenség, eddig a kórházak és a rendelők összezártak, többnyire letagadták a fertőzés tényét, ha a betegek panaszai nyomán a sajtó azokra rákérdezett vagy igyekezett utánajárni a történteknek. Ha el is jutott a bíróságra egy-egy ügy, a szakértők leginkább homályos válaszai nyomán alig történt elmarasztalás. Statisztikák sem készülhettek a fertőzésekről, azok összetétele és száma tabunak számított.

Három évvel ezelőtt az egyik tényfeltáró portál kereste ki, majd hosszas kutatás és győztes bírósági perek után tette közzé az első ilyen adatsort, amelyből kiderült: a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtak olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések. A betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudták be a kórházi fertőzéseknek, miközben a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghalt.

Európai mintára a százezer ápolási napra jutó fertőzések száma alapján határozták meg a gyakorisági rátát. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul, a Csolnoky Ferenc Kórház a középmezőnyhöz tartozott.

Az összesítés 2015–16-os adatokról készült, de azóta sincsenek hasonló kimutatások. Az egészségügyi miniszter átláthatóságot ígért, a kormányrendelet szerint folyamatosan közölniük kell a kórházaknak az erre vonatkozó számokat.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter ígéri, a felhasználók év és intézmény szerint kereshetnek majd a kimutatásokból, az eredmények pedig nem önmagukban, hanem az azonos típusú intézmények adataihoz viszonyítva jelennek meg. A nyilvánosság erősítheti a betegbiztonságot, mert láthatóbbá teszi a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos problémákat. Az intézmények számára ösztönzést jelenthet az infekciókontroll fejlesztésére, a kézhigiénés szabályok betartására, a mikrobiológiai diagnosztika erősítésére és a helyi problémák feltárására.

Természetesen kockázatot is jelenthet az összeállítás. Gyakran a szóbeszéd szerint figyelmetlen, hozzá nem értő munkatársakat foglalkoztató intézményekről kiderül, hogy valóban jelentős a fertőzések száma. A betegek messze elkerülik ezeket, noha egy-egy magasabb fertőzési mutató önmagában még nem minősíti a kórházat, nem jelent rosszabb ellátást. A számok cáfolhatják is a pletykákat, a tények növelhetik a betegek biztonságérzetét. A fertőzések felismerése a hibák kiküszöbölését eredményezheti anélkül, hogy megbélyegeznék a kórházat. Feltehetően az egészségügyben dolgozóknak jelent segítséget a nyilvánosságra kerülő lista, a betegeknek inkább a bizalmát növelheti, ha nem titkolóznak gyógyítóik.

Vezető képünk forrása: health.economictimes.indiatimes.com/