KORONAVÍRUS – Hatvanmillió európai munkahelyet veszélyeztet

A COVID-járvány gazdasági hatásai a fiatalokat, a kisgyermekes családokat, a dél- és kelet-európai országok lakosságát érintették erősebben, derült ki az Intrum közelmúltban végzett európai szintű felméréséből.

Az európai fogyasztók mintegy felének csökkent a jövedelme a koronavírus-járvány hatására – derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből (ECPR). A 24 európai országban, 4800 ember megkérdezésével készült felmérés során a kutatók azt vizsgálták, milyen hatással volt a járvány a fogyasztók személyes pénzügyi biztonságára, és arra is rákérdeztek, hogy számítanak-e a közeljövőben javulásra.

Az európai átlagnál optimistábbak a magyarok

A felmérés szerint a Covid–19 által előidézett válság akár 59 millió munkahelyet is veszélybe sodorhatott Európában: minden negyedik válaszadó mondta azt, hogy a válság érintette a munkaviszonyát. Különösen a fiatalokat és a kisgyermekes családokat sújtotta a hirtelen gazdasági visszaesés: a szülők 63 százaléka, a 37 év alattiak 67 százaléka számolt be a jövedelme csökkenéséről.

A fogyasztói várakozások alapján beigazolódhat az IMF jóslata, a Nemzetközi Valutaalap a visszaesés nyomán elhúzódó válságra számít: az európai fogyasztók többsége azt válaszolta, hogy nem számít anyagi helyzete javulására a következő hat hónapban.

A magyar válaszadók az európai átlagnál optimistábbak, Észtország után itt számítanak a legtöbben, 33 százaléknyian gyors kilábalásra, szemben a 23 százalékos európai átlaggal. A válaszaik alapján messze az olaszok a leginkább borúlátók: csak 8 százalékuk véli úgy, hogy javulhat a pénzügyi helyzetük az év végéig. Ezzel szemben Észtországban 55 százalék válaszolta azt, hogy hat hónap múlva valószínűleg jobban állnak majd anyagilag – ez az egyetlen európai ország, ahol az optimisták vannak többségben.

– A felmérés alapján nem azokban az országokban a legrosszabbak a fogyasztói várakozások, ahol a leginkább csökkentek a bevételek – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország Értékesítési és Üzletfejlesztési Igazgatója. – Ehelyett inkább azokban az országokban számítanak további romlásra vagy lassú talpra állásra, ahol a járvány súlyosabb egészségügyi vészhelyzetet eredményezett, például Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Európa középső és keleti részén, például Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Romániában ezzel szemben kisebb volt a megbetegedések és halálozások aránya, mint a nyugati államokban, itt összességében bizakodóbbak a megkérdezettek.

Látványos a turizmust ért csapás

A számok alapján a járvány gazdasági hatásait általában kevésbé érezte meg a fejlettebb országok lakossága, míg a kelet- és dél-európai gazdaságokban a visszaesés erősebben érinti az emberek személyes pénzügyeit.

– Ez nem feltétlenül azonos azonban az egyes országok régiói közötti különbségekkel. A magyarországi régiós felmérések szerint a válságot éppen a legfejlettebb nyugati és központi régiók lakossága érezte meg leginkább – emlékeztetett Deszpot Károly az Intrum és a GKI hazai regionális fizetőképességi felmérésére, az IRFI-re.

Európai szinten is jól látszik viszont a turizmus visszaesésének hatása: az idegenforgalomtól leginkább függő Görögországban érezték meg az emberek legerősebben a válságot, és nem sokkal jobb a helyzet a hasonlóan erősen a turizmusra is támaszkodó Olaszországban és Spanyolországban sem. A legkisebb mértékben az északi jóléti államok, Dánia, Norvégia és Svédország lakossága érzi a visszaesést.

Magyarországon a válaszadók 59 százaléka számolt be az anyagi helyzete romlásáról, ez alapján a magyar fogyasztók pénzügyi helyzete az európai átlagnál (48 százalék) nagyobb mértékben romlott az elmúlt hónapban. Emellett Magyarországon az európai átlagnál jóval kevesebb ember állította azt (21 százalék), hogy a válság pozitív hatással volt pénzügyi kiadásaira és kevesebbet költ a mindennapi cikkekre. Ez részben azt is jelenti, hogy a belső fogyasztás kevésbé esett vissza más államokhoz képest, de azt is, hogy erősebben érezzük az élelmiszerárak növekedését.

Deszpot Károly szerint Magyarországon elsősorban a megtakarítások visszaesése okozhat gondot:

– Magyarországon szinte a legnagyobb arányban számoltak be arról a válaszadók, hogy a COVID–19 miatt jelentősen kevesebb pénzt tudnak megtakarítani, mint azelőtt. Ez azért is adhat okot az aggodalomra, mert európai viszonylatban az elmúlt néhány év erős gazdasági növekedése ellenére is igen alacsonyak a lakossági megtakarítások Magyarországon.

Deszpot szerint ezért a közeljövőben a súlyosabb válság elkerülése érdekében kulcskérdés lesz a pénzügyi tudatosság:

– A magyar lakosságnak most a korábbiaknál is nagyobb mértékben kell figyelnie például a háztartási költségvetés készítésekor, a beszerzések vagy a hitel választása során.