A veszprémi közgyűlés szokásos álmos szürkeségét még két – a város életét jelentősen befolyásoló – téma sem bolygatta meg különösképpen.

Szó volt a Haszkovó utcai buszforduló fejlesztéséről, visszatérő témaként a hőszolgáltatás magánkézre juttatásának körülményeiről, a gyulafirátóti villámárvizekről, a Mester utcai parkolási mizériáról, a városi térfigyelő kamerák működéséről és érintőlegesen arról a meg nem erősített híresztelésről, hogy bántalmazás történt az egyik veszprémi szociális intézményben.

Hartmann Ferenc (Híd a Városért Egyesület) a Haszkovó útcai buszfordulóba tervezett akkumulátoros, napelemes fejlesztés ügyében  jellemző módon nem mulasztotta el a kiváló alkalmat arra, hogy a napirend előtti interpellációjában emlékeztesse Porga Gyula polgármestert a helyi tömegközlekedési cég létrehozásának kínos időszakára, arra az 1,7 milliárdos „átverésre”, ami az önkormányzati tulajdonú V‑Busz következmények nélküli menedzselése kapcsán történt. A polgármester helyesbített: közölte, nem 1,7 milliárdos volt a hírhedt bukás, csupán 200 millió, ami „később lett szerinte 400, majd 800 millió forint”.

Buszforduló súlyos kérdésekkel

Hartmann előjáróban elmondta, energetikában nem jártas, ezért számos szakember véleményét kikérve kritizálta a V‑Busz pályázati támogatási kérelmének jogosultságát.

– A Haszkovó utcai buszforduló fejlesztéséről szóló előterjesztés tele van tartalmi ellentmondásokkal, hibákkal, félrevezető, felületes és egyáltalán nem koherens – közölte határozottan. Véleménye szerint a közgyűlés csak olyan napelemes, akkumulátoros, buszok töltését is kiszolgáló energetikai projektet támogathatna, amelyet lakóövezeten kívülre telepítenek, és ami gazdasági, szakmai és környezetvédelmi szempontból is megalapozott.

– Márpedig ez a tervezet most még nem ilyen – szögezte le határozottan, s javasolta, hogy a polgármester rendeljen el szünetet, majd az általa ismertetett szakértői vélemények figyelembe vételével a testület vonja vissza az előterjesztés, vagy egyelőre ne döntsenek róla. De döntöttek.

Mit tudnak róla a polgárok?

A fejlesztés előkészítésére úgy költene a város súlyos tízmilliókat és kötelezné el magát 2,6 milliárd adófizetői forinttal, hogy a projektnek nincsenek kiviteli tervei, nem végleges a közbeszerzése sem – állította Hartmann. Felszólalását hosszan tartó, pénzügyi-gazdasági adatokkal alátámasztott, fizikai és környezetvédelmi ismereteket is igénylő szakmai tanulmányok, pro és kontra elemzések, érintett cégvezetői indoklások követték, amelyek jelentős mértékben fárasztották a jelenlevőket. A közgyűlésen, a szó valós értelmében vett igazi vita nem alakult ki arról: megtérül-e egyáltalán a beruházás, milyen fenntartási költségekkel és környezeti károkkal jár.

Hartmann írásban is feltette a költői kérdést:

„Tudnak-e lakókörnyezetben élők egyáltalán arról, hogy mit kíván a városvezetés oda elhelyezni? Történt-e bármiféle konzultáció a választópolgárokkal erről?”

Nem tudnak.

A képviselők szavaztak, volt ellenszavazat, tartózkodás is, aminek az olvasó szempontjából nincs semmi jelentősége, ugyanis a Haszkovó utcai buszforduló fejlesztési projektjét a többség csont nélkül elfogadta. Ellene szavazott Hartmann Ferenc, Katanics Sándor, Somfai Attila, Kovacsics Zsolt, Szűcs Zoltán.

Egy nem piacképes portéka piacképessé válása

Hartmann képviselő interpellációjában ismét kedvenc témáját, a távhőszolgáltatás magánkézre juttatásának körülményeit firtatta. Jónak tartotta emlékeztetni a polgármestert az ügy előzményeire.

– Interpellációmra tavaly májusban azt a választ kaptam, hogy a hőszolgáltatás nem piacképes, nem értékes portéka és nem tervezik a privatizációját. Majd szeptemberben, testületi döntés nélkül sikerült átadni, 20 éves működtetésre egy Greenergy nevű Kft.-nek.

Az időközben piacképessé vált üzletkötés történetét a képviselő újabb információkkal egészítette ki, amelyekhez (jellemzően) közérdekű adatigényléssel jutott hozzá. Olyan dokumentumokról van szó, mondta, amelyek között szerepel a VKSZ korábbi igazgatójának azon levele is, amelyben figyelmeztette az illetékeseket a szerződéstervezet hátrányaira: „…a szerződéstervezetekben megjelenő együttműködési konstrukció rendkívül előnytelen a VKSZ Zrt. és így mögöttesen Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a többségi részvényes számára.” Csakhogy süket fülekre talált, amiből Hartmann azt a következtetést vonta le, hogy Porgát ismét átverték.

– Polgármesterként kezdeményezi-e, hogy a VKSZ Zrt. vezetése által leírt tények ismeretében a képviselő-testület a hőtermelési szerződést újratárgyalja és esetleg felmondja azt – tette fel a kérdést.

Nem, nem tervezi, jó az úgy, ahogyan van.

Vezető képünkön: a Haszkovó utcai buszforduló fejlesztési látványterve