KÖZKIRÚGÁSOK – Jöhetnek az orvosok és a tanárok?

A kulturális területen dolgozók közalkalmazotti jogállásának megszűnésével könnyebb lesz tőlük megszabadulni. Logikus a fölvetés: kik következnek utánuk?

A kérdést nem a mostanában szokásos módon, nem az éj leple alatt, még csak nem is hétvégén tette föl Ungár Péter országgyűlési képviselő. A miniszterelnöktől írásban szerette volna megtudni egy szürke szerdán, amikor hivatalosan 2168 igazolt COVID-19 betegről és 12 annak következtében elhunytról számolt be az operatív törzs. A közművelődési-közgyűjteményi szférában dolgozókat ugyanis húsvét nagypénteki törvényjavaslatában billentette ki közalkalmazotti jogviszonyukból a legkeresztényibb magyar miniszterhelyettes. Természetesen az országgyűlés el is fogadta – némi fájdalomdíjjal csökkentve a könyvtárosok és levéltárosok kicsapását: január elsejéig visszamenőleg a területen dolgozók 6 százalékos béremelést kapnak (mellesleg 12 éve semmilyenben nem részesültek).

A vészhelyzeti kormányzás idején Ungár Péter talán azt feltételezi, hogy másokkal is így bánhatnak majd, ezért fogalmazta meg egyszerű választ igénylő kérdését Orbán Viktorhoz: „Tervezi-e a Kormány, hogy további munkaköröket kivesz a közalkalmazotti státusz alól? Igen vagy nem?”

A vírus elleni küzdelemmel egyfolytában elfoglalt kormányfőt házelnöke segítette ki megóvva őt holmi csoportocskákkal való foglalkozástól: az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz továbbította a labdát. Annak államtitkára viszont megdolgozott fizetéséért, három hét múltán hosszasan részletezte, miképp kerülnek ki a szakképzésben oktatók a közalkalmazotti skatulyából. Ezen már egy éve dolgoznak, a tervezet szinte minden eleme ismert – de hogy milyen további munkakörökben foglalkoztatott embereket óhajtanak a közalkalmazotti jogviszonytól megszabadítani, arra sem hosszú és részletes, sem egyszavas választ nem kapott az LMP képviselője.

[stextbox id=”warning”]

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1992 óta létezik, és legismertebb eleme a bértábla: azaz a fizetéseket nem piaci alapon szabja meg a munkáltató (többnyire az állam), hanem egy végzettséghez, az adott munkahelyen eltöltött időhöz, tanfolyamokhoz és más jellemzőkhöz kötött, fix, sávos rendszer alapján. Mindezért „cserébe” több kedvezmény is jár: biztosabb a szabadságok rendszere, jóval nehezebb kirúgni a beosztottakat, de ha mégis ez történik, kötelező más posztot felajánlani, és hosszabb a felmentési idő. Járnak utazási kedvezmények és kötelezőek a jubileumi bónuszok.

A törvénymódosítás hatálya alól kimaradt a történészek között ellentmondásosan megítélt, kormányközelinek tartott kutatóhely, a Veritas Intézet. Az indoklás szerint azért, mert „kizárólag a kulturális intézményekre terjed ki a közalkalmazotti státus kivezetése, a Veritas pedig vegyes profilú intézményként a levéltári feladatok mellett kutatóintézet is, amely indokolja a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás meghagyását a többi kutatóintézethez hasonlóan”.

[/stextbox]

Dallos Zsuzsa