Rendhagyó? Nem szokványos? Mint például egy képgaléria a Katedra Coworking Nyelviskolában? Hogyan és miért éppen ott? Erről mesélt Debreczeny Zoltán festőművész. Szűk körben, egy szándékosan szabálytalan, beszélgetős finisszázson.

– Miért is kellene mindig a rendet követni? – kérdezte mindjárt az elején. És tényleg. Tudatosan vagy csak megszokásból százféle szabályt követünk, de jólesik néha kilépni a keretek közül. Mert játszani, meghökkenteni, mosolyt csiholni, jó fejnek lenni üdítően hat mindenkire.

Debreczeny Zoltán figurái, színei, vászonra (de ha úgy adódik, bármi másra) „mesélt” történetei a veszprémi nyelviskola és coworking munkahely termeiben voltak láthatók. Egy olyan intézményben, amely rendeltetése szerint nem a képzőművészetek otthona, mégis remekül illettek egymáshoz. Talán azért, mert a tulajdonosok jófejsége mellett a mecenatúra és a marketing alkotott finom elegyet ezen a rendhagyó tárlaton.

– A világban kétféle alkotó létezik – fejtegette az est házigazdája. – Vannak a jól képzett képtelenek és a jó képességű képzetlenek. Magát az utóbbiak közé sorolja, és nem foglalkozik azzal, hogy ki, hogyan, minek minősíti őt vagy a munkáit. Tudja, hogy a kortárs festők kasztjai között nincs átjárás, de ő ezekbe se tartozni, se közöttük átjárni nem akar. Egy németországi lapban storymalerként, történetfestőként mutatta be az újságíró, ezt találónak érzi. Szenvedélye a festés, képei többnyire a jelenkor eseményeire reagálnak, tele szimbólumokkal. Egy-egy karóraszámlap valamennyi alkotásán megjelenik, mert az idő – mondta – fontos dimenzió, amit próbál tartalommal megtölteni. Beszélt arról is, hogyan vált függővé. Függőségének tárgya az értő figyelem és a képeinek továbbgondolása, amit legintenzívebben a Művészetek Völgyében, a kapolcsi buszmegállóban évről évre berendezett kiállításán szokott megtapasztalni.

A tárlatzáró beszélgetés Debreczeny Zoltán szándéka szerint a szokványostól eltérően arról is szólt, hogy a kiállító valami pluszt is hozzon a finisszázs alkalmi közösségébe. Így ismerhettük meg a Bátor István által alapított Bátorkert Kft. tevékenységét, referenciamunkáit. Az est a gazda kézműves mézeinek, borainak kóstolásával zárult. „Debreczenys képzavarral” élve: – Ilyen, amikor egy műpártoló nyelviskola katedrájára a tudás mellé bor és méz is kerül.

Fotók: a szerző