Külföldibank-csődhullám: mi is megérezzük?

Vasárnap esti hír szerint a svájci UBS átveszi a bajba jutott Credit Suisse bankot. Ez a lépés várhatóan csillapítja a bankpiacon kialakult pánikhangulatot, de majd igazából az e heti tőzsdei kereskedés mutatja meg, hogy rendeződik-e a helyzet, vagy újabb bankcsődhullám fenyeget.

„A globális bankrendszert hatalmas pókhálóhoz lehetne hasonlítani. Kis túlzással – több áttételen keresztül – minden bank összeköttetésben áll a többi bankkal. Ha egy adott ponton elszakad a pókháló, akkor azt a többiek is megérzik. A bankok pókhálójában az összekötő szál a pénzátutalások rendszere, az értékpapír és egyéb tranzakciók összessége. Ha csődbe megy az egyik bank, akkor a kérdés rögtön az, hogy ez mekkora veszteséget okoz a vele kapcsolatban álló többi banknak” – magyarázza a hvg.hu.

Az amerikai szaksajtó összeállított egy húszas listát a Silicon Valley Bankhoz (SVB) hasonló kockázatú pénzintézetekről, de nem biztos, hogy ez pontos.

Ezek után érthető a bennünk felmerülő kérdés: érint-e minket, kisembereket bármilyen formában is az Amerikából indult, most Svájcban megtorpant bankcsődhullám? Hozzáértők nyilatkozata szerint nálunk egyelőre csak az OTP tőzsdei árfolyamán és a forint gyengülésén keresztül érzékelhető a helyzet.

Zsiday Viktor befektetési szakértő a portfolio.hu podcastjében kifejtette: az amerikai SVB és társai csődje ellenére nem számít újabb olyan nagy, rendszerszintű pénzügyi válságra, mint a 2008-as volt.

– Az elmúlt napokban ugyanis azok a bankok kerültek csődközelbe, amelyek túl nagy kockázatot vállaltak – mondta. – Olcsó, rövid lejáratú hitelből finanszíroztak magasabb kamatozású, hosszabb lejáratú eszközöket.

Ez attól vált problémássá, hogy az eszközök árfolyama az infláció miatt hirtelen megingott.

Ugyanazok a bankárok hazardíroznak?

Az angol és horvát nyelvű újságcikkeket olvasva kiderül, hogy részben ismét azoktól indult a világon végigsöprő pénzügyi válság, akik a 2008-asban is benne voltak. Például az SVB vezérigazgatója, Gregory W. Becker, 54 éves, dúsgazdag üzletember, aki most, az SVB összeomlása után elrepült a hárommillió dolláros birtokára, Hawaiira, mint aki jól végezte dolgát, a FED meg fizethet. Becker csapatának talán legérdekesebb tagja az SVB Investmentnél Joseph Gentile volt, aki korábban a csődbe ment Lehman Brothers pénzügyi igazgatójaként, sőt előtte a Bank of America pénzügyi igazgatójaként dolgozott. Karrierje korábbi korszakában annál az Arthur Andersen nevű, hatalmas könyvelőcégnél is ügyködött, amely szintén megbukott az Enron körüli stiklik miatt – tudni véli a horvát jutarnji.hr.

Vajon megingatja-e a befektetők bizalmát a bankok iránt a túlságosan is kockázatos befektetési formák mögött felsejlő felelőtlenség? Ami azért óriási probléma, mert ez bizalmon alapuló rendszer. Bizalom nélkül nincs bank. Az ügyfeleknek el kell hinniük, hogy a banknál elhelyezett pénzüket vissza is fogják kapni.

Zsiday szerint a bankcsődök továbbterjedését sikeresen megakadályozhatja a Fed hétvégi lépése:

– A teljes kártalanítás ígéretével meg lehet nyugtatni más bankok betéteseit, hogy ne vegyék ki a pénzüket.

Mire van garancia Magyarországon?

A magyarországi bankokat nem érintik az amerikai és svájci csődök. Ezektől függetlenül itt egy pénzintézet, a Sberbank problémás, ám ahogy mondják: „Itt az anyabank hajtott végre egy olyan nagy összegű pénzkivonást, ami megingatta a bank stabilitását (történt mindez annak ellenére, hogy a magyar bank működése jó volt).”

Egyébként Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap minden banki ügyfél részére garantálja, hogy bankcsőd esetén 100 ezer euró értékig (ez ma 39–40 millió forint) kifizetik a banknál elhelyezett pénzét. A nagy megtakarítással rendelkező ügyfelek számára megoldást jelenthet, hogyha több banknál tartják a pénzüket.

A forint és a tömött diszkó

„A bankcsődök hírére a forint még a régiós devizákhoz képest is jelentős gyengülésbe kezdett. Tegnap, két és fél hónap után a 400 forintot is átlépte az euró árfolyama. Zsiday szerint mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarország a legkockázatosabb ország a régióban” – idézi a befektetési szakértőt a Forbes.

„Itt 18 százalék kamatot kell adnunk a befektetőknek, míg máshol 6-7 százalék kamatot kapnak. Nyilván azért kell ilyen sokat adnunk, mert egy nagyon kockázatos ország vagyunk.” Magyarországot most a forró pénz finanszírozza. Tehát olyan befektetők, akik a forinttal spekulálnak és kihasználják a mostani kamatkülönbözetet. Ám ha bármi probléma merülne fel, akkor kiszállnak.

„Mint egy tömött diszkóban, próbálnak azért az ajtóhoz közel állni, és az első rossz jelre elmenekülnek. […]

Ez a helyzet akkor változna, ha a forró pénzek mellett a hosszú távra tervező befektetési alapok vagy nyugdíjpénztárak is mernének finanszírozni minket. Ehhez azonban az kell, hogy a befektetők elhiggyék: Magyarország a nyugati blokkhoz akar tartozni. Az uniós megállapodás megkötése nem is a beérkező pénzek miatt lenne fontos, hanem azért, hogy kialakuljon ez a bizalom” – magyarázza a Forbes.

Kifizetődőbb megmenteni

Szakértők szerint a jegybankok és pénzügyi felügyeletek valószínűleg nem hagyják, hogy újból végigsöpörjön a világon egy bankcsődhullám, mint 2008-ban. Megtanulták, hogy sokkal nehezebb megállítani a dominóhatást, mintha az elején megfogják. Ma már egészen biztos, hogy a Lehmann Brothers-t sem hagynák csődbe menni (legalábbis abban a formában, ahogyan azt 2008-ban tették). Nem véletlen tehát, hogy a Silicon Valley Bank összes betétesét kártalanítják, azaz mindenki visszakapja a teljes elhelyezett pénzösszeget, miközben a betétbiztosítás csupán 250 ezer amerikai dollár értékig terjedne. Ugyanez történik a svájci Credit Suisse esetében is.

Ezért segíti ki a Svájci Nemzeti Bank 50 milliárd svájci frankkal a gyengélkedő Credit Suisse-t, és ezért veszi át a UBS a megroggyant riválist. (Meg még az is lehet, hogy jól jár vele, ha olcsón hozzájut.) A március 19-én, vasárnap este közölt hírrel egy időben elkezdték a Credit Suisse munkatársainak tájékoztatását webcast formájában. A hírek szerint több ezer alkalmazottnak mondanak fel.

Vezető kép: a Silicon Valley Bank összes betétesét kártalanítja a Fed, mindenki visszakapja a teljes elhelyezett pénzösszeget. Fotó: Cleveland Business