Közélet

Március Máraival

„Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, március! Az influenzán át gázoltunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át” – sóhajt fel Márai, akinél senki jobban nem írta meg, mit érez a magamfajta idősödő ember márciusban.

Márciusban – amikor vége a fagyoskodásnak, a téli álomnak és ébred a természet – össze kell szedni magam és kimenni a kertbe. Kibontogatni az avar alól kandikáló tavaszi virágokat, kicsupálni a gazt a földieperbokrok közül és felásni a földet. Előkészíteni a leanderek kivonszolását az istállóból a napra. „Március külön évszak, semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág” – írja Márai A négy évszakban. Nálunk ilyenkor már nagyban virít a krókusz, a jácint, a nárcisz is bontogatja a virágait és szinte egész télen apró kék virágok borítják a nagy rozmaringbokrot. Ez már lehet, hogy a felmelegedés? Vagy csak a mediterrán érintése.

Poszméh a krókuszon. Fotó: National Geographic

„Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gőzökkel fejfájást okoz és őrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellőztetnének.” Igen, délben már fel kell tépni az ablakokat és szellőztetni a napsütésben, kiszellőztetni a bódult telet.

Nárciszok. Dideregve és kíváncsian nézzük az első tavaszi virágokat. Fotó: Time and Date

A téli ruhákat még nem tanácsos elcsomagolni – figyelmeztet az író, és a téli szerelmeket sem tanácsos még elfelejteni. Mert még minden lehetséges. Láttunk már márciusban hóvihart is, pláne fagyos hajnalokat.

„Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik.”

A fiatalokat ilyenkor már meg se lehetne állítani. A lányok levetik a dzsekit, a vastag pulóvert, a fiúk közül a hevesebb vérmérsékletűek már rövid nadrágban és rövid ujjú pólóban járnak iskolába. Hazafelé menet pedig okvetlenül elnyalnak egy fagyit a kitelepülő pultoknál, ezzel is bensőségesebben élvezve az életet és köszöntve a tavaszt.

Vezető képünkön: A fák ágaikkal kémlelnek, neszelik a tavaszi jeleket. Fotó: LVZ

related

Bartuc Gabriella

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago