Meghalt Piri Ida főorvos – Színésznőnek is kiváló volt

Színésznő is lehetett volna a Veszprém megye egészségügyét negyed századon át irányító dr. Piri Ida főorvos. A film, melynek főszerepét alakította, elnyerte a filmkritikusok díját. Pályája elején kilenc évig közvetlenül kezelte a betegeket, később kollégáit támogatta, segítette, hogy minél jobb helyzetben gyógyíthassanak.

Dr. Piri Ida olyan szép volt, mint egy színésznő, és olyan határozott, mint egy királynő. Szemével pillanatok alatt rendet teremtett, máskor mosolyával képes volt megnyugtatni a fájdalomtól elkínzott betegeket, akik gyakran keresték fel a megyei tanácson – ma vármegyeháza – lévő irodájában. Ha egy-egy beteg úgy érezte, igazságtalanul vagy rosszul bántak vele, Piri Idához irányították társai. Csak így, ilyen egyszerűen nevezték, mert ezt hallották az orvosoktól is. A portás többnyire nem akarta őket fölengedni, de ők ragaszkodtak, hogy legalább telefonon beszélhessenek Piri Idával, aki aztán maga lépcsőzött hozzájuk.

Körzeti orvosként dolgozott Vaszaron és Nemesszalókon, 1975-től azonban nem az volt az első számú feladata, hogy a betegágyak mellett álljon – noha gyakorta megtette. Igyekezett korszerű műszereket, új eljárásokat meghonosítani Veszprém megye kórházaiban. Elsősorban a kiemelt megyeiben, de szívén viselte Várpalota, Ajka, Zirc, Sümeg, Tapolca gyógyító intézményeinek sorsát is. A szocializmus már „puhábbnak” minősített szakaszában kijárással lehetett bármit is elérni.

Piri Ida pedig talpalt, érvelt, vitatkozott a minisztériumban, a pártközpontban. Veszprém valahogy mindig jól járt. A többi megyei főorvos csodálta eszét, kitartását. A megye akkor korlátlan ura, Pap János első titkár is sokszor volt kénytelen meghajolni főorvosa érvei előtt. Pedig nagyítóval kereste hibáit azután, hogy szerinte lejáratta Veszprémet, szégyent hozott a megyére ország-világ előtt. Tette ezt egy filmszerep elvállalásával.

Elfogadta Szalay Gyöngyi és Dárday István (ma már Kossuth-díjas) filmrendezők felkérését 1979-ben. A Harcmodor című film ötletét egy külsővati történet sugallta. Ott is és a filmben is a járási főorvos asszony kezdeményezésére a helybeliek szociális otthont akartak építeni társadalmi munkában. A megyei vezetés ellenezte a tervet, amit nem közvetlenül akartak elkaszálni, hanem a javaslatot kisajátítva maguk szándékoztak megépíteni a „Boldog öregek városát”.

Megindult a harc, ahol a tanácselnök és helyettese a főorvos asszony mellé állt, hatalmas erőfeszítések révén a falusiak győztek. Az avatáson a megyei főnökök, kisajátítva a dicsőséget, magukat tüntették ki. Az iróniával fűszerezett alkotás hajszálpontos látlelet a korabeli magyar viszonyokról. „Természetesen” a filmet Veszprém megyében Pap János betiltatta, csak bizonyos körök láthatták a megyei művelődési központban, a Dimitrovban filmklub keretében vetítették.

A plakáton a főszereplő elmosódó arca előtt a kitüntetésen egy lyukas kétfilléres fityeg. A valóságban 27 esztendővel később, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján Piri Ida munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

Fotó: plakatfiu.com