Már csaknem egy éve, hónapról hónapra zsinórban megdől a melegrekord! Szakértők szerint amióta mérések vannak, még nem volt ilyen meleg a tavasz! Ebből már sejthető, hogy a folytatás sem lesz enyhébb, sőt. Az eddigieknél is forróbb nyárra számíthatunk.

Az Európai Unió éghajlatváltozást figyelő szolgálata, a Kopernikusz bejelentette, hogy amióta mérések vannak az idei március volt a legmelegebb. Az áprilisi nyár, ami a meleg március után következett már szinte senkit sem lepett meg. Miközben tudjuk, hogy lesz még böjtje az alacsony fűtésszámlának. Az áprilisi szokatlanul meleg időjárás semmiképpen sem ad okot ünneplésre, hanem inkább aggodalomra. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: ha már most áprilisban közel harminc fokot mutat a hőmérő higanyszála, mi lesz a nyáron?

Nyakunkon a klímaváltozás

Ana Vuković Vimić klimatológus, a belgrádi Mezőgazdasági Egyetem professzora azt nyilatkozta a NIN hetilapnak, hogy a magas hőmérséklet önmagában nem olyan veszélyes, mint a vele járó szárazság.

– Veszélyes, hogy tavasszal tovább folytatódik a téli aszály. Ha nyárig kitart a szárazság, komoly gondokat okozhat a vízellátásban, legfőképpen a mezőgazdaságban – figyelmeztet Vuković Vimić. – Valójában ez az az időszak, amikor a csapadéknak és az olvadó hónak el kellene vízzel látnia a földet, ami most nem történik meg. Ennek megfelelően arra is számítani kell, hogy a vízszegény időszakot aszály követheti, miközben már így is nagyon száraz a régió – idézi a klimatológust a zágrábi jutarnji.hr hírportál.

Előrejelzések a nyárra

Hozzáférhetők már az idei nyárra vonatkozó részletes előrejelzések havi bontásban. Ezek szerint májusban tovább folytatódik a melegrekord sorozata. A májusi minimum-hőmérséklet értéke várhatóan 0,5-1,0 °C-kal magasabb lesz a sokéves átlagnál. Júniusban, júliusban és augusztusban tovább tart ez a tendencia. Emellett nagyon kevés eső várható. A szeptember is csaknem 1 °C-kal melegebb lesz a sokéves átlaghoz képest.

A legmelegebb év a bolygón

Az Európai Unió éghajlatváltozást figyelő szolgálata, a Kopernikusz elmagyarázza, nemcsak a tizedik egymást követő hónap döntötte meg saját melegrekordját, hanem „az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete a valaha mért legmagasabb”, az iparosodás előtti átlagot 1,58 Celsius-fokkal meghaladja.

– Ez egy hosszú távú trend kivételes rekordokkal, ami miatt nagyon aggódunk – nyilatkozta Samantha Burgess, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának helyettes vezetője. – A mérések hónapról hónapra történő követése és tanulmányozása valóban azt mutatja, hogy éghajlatunk nagyon gyorsan változik – tette hozzá.

A Kopernikusz-adatkészlet 1940-ig nyúlik vissza, és a tudósok összehasonlították más releváns adatokkal annak megerősítésére, hogy a múlt hónap volt a legmelegebb március az iparosodás előtti idők óta.

Az 1850 óta jegyzett világrekordok szerint 2023 bolygónk a legmelegebb éve volt. Az extrém időjárási viszonyok és a rendkívüli hőmérsékletek világszerte pusztítanak. A klímaváltozás okozta aszály az Amazonas esőerdőjében január és március között rekordszámú erdőtüzet szított, míg a dél-afrikai szárazság tönkretette a termést, ami miatt milliók éheznek.

Ehhez képest talán nem is tűnik olyan egetverőnek a magyarországi elsivatagosodás, pedig ez is súlyos. A tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a Kárpát-medence, főleg az Alföld ki van téve az éghajlatváltozással járó kiszáradásnak. És ez már nem is a jövő, Európa klímatérképén sivatagként jelölik az Alföldet. Az átalakulás szemmel látható jelei a gyepek csökkenése, az erdőtársulások kiszáradása és ligetesedése, a kaktuszok terjedése a Kiskunságban, egyáltalán a mediterráneumon őshonos fajok megjelenése.

A rendkívüli melegrekord–sorozat elsődleges oka az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátása – áll a Kopernikusz közleményében.

Vezető képünk: Az előrejelzések szerint 1 Celsius-fokkal emelkedni fog a nyári hőmérséklet is az előző évekhez képest. Fotó: Cropix