Ragyogó őszi napsütésben Rajk László 56‑os emlékműve a közüzemi cég telephelyének hátsó udvarában barbár módon szétdarabolva, méltatlan körülmények között is monumentális látványt nyújt. „Ültessenek rá borostyánt, vagy akármit, és legyen ez kordokumentum, a rombolás emlékműve.” (Rajk Judit)

A veszprémi önkormányzat 2005 februárjában meghívásos pályázatot hirdetett az 1956‑os forradalom ötvenedik évfordulójára készülő emlékműre. Tizenegy pályamű érkezett, a közgyűlés Rajk László tervét választotta ki.

A mű öt különálló zászlóelemből állt, amelyek az 1956‑os lyukas magyar zászló képévé álltak össze. A pályázat kiírása szerint a műalkotás vizes elemeket is tartalmazott, csakhogy erre már nem jutott sem pénz, sem akarat. Az emlékmű alapkövét 2005. október 23‑án helyezték el, 2007‑ben fontolgatták, hogy áthelyezik a Barátság parkba, majd 2008. december 15‑én éjszaka a veszprémi önkormányzat lebontatta és a Közüzemi Szolgáltató Zrt. Házgyári úti telephelyére szállíttatta.

A szobor hányatott sorsáról a városvezetés hol gazdasági, hol közigazgatási, de főleg aktuálpolitikai szempontok alapján hozott döntéseket. A város elöljárói, jellemzően különféle széljárásokkal összhangban, gyakorta a saját határozataikat áthágva hoztak határozatokat.

Közbejátszott 2006‑ban az őszödi beszéd is ahhoz, hogy a képviselő-testület 2007 áprilisában többségi határozattal úgy döntött, hogy a Rajk-féle emlékművet áthelyezik a Jutas lakótelepi Barátság parkba. Erről Rajk Lászlót is értesítették, aki a döntést elfogadta miközben pályafutása fontos állomásának tartotta a veszprémi emlékművet. (A szobor körüli hosszan tartó vitákról, közigazgatási és nem utolsó sorban bírósági hercehurcákról bővebben Varga Domokos Péter kollégánk, öt évvel ezelőtti, minden részletre kiterjedő tényfeltáró írásában olvashatnak.)

A mai napig, az 56‑os szabadságharc 70. évfordulóján a feldarabolt emlékművet önkormányzati vagyontárgyként tartják nyilván. Az elmúlt tizennyolc évben voltak erőtlen elképzelések arra, mitévő legyen a város a műtárggyal, de hamvába haltak, nincs tudomásunk az alkotás megőrzésére, bemutatására vagy helyreállítására vonatkozó bármilyen tervről.

Utószó: Rényi András művészettörténész szerint Rajk László veszprémi 1956‑os emlékművének lebontása egy szájbarágóan primitív szándékú politikai döntés volt, amely kifejezetten a tervező művész személye ellen irányult. A műalkotás sorsa hűen tükrözi a hazai kultúrpolitikai törésvonalakat és a hiányra, valamint az elhallgatott struktúrákra építő művészeti utóéletet. (Forrás: missingseries.org)

Vezető képünkön Rajk László 56-os emlékműve a közüzemi cég telephelyének hátsó udvarában barbár módon szétdarabolva