Életmód

Mézeskalács – Édes mézes valóság

Nagy divat az idén mézeskalácsból házikót formázni. A hagyományos mézesek sem megvetendők, de a tizenhatezer éves történetre visszatekintő alapanyag mostanság ügyes kezeket ösztönöz másfajta formálásra.

Kívánatos, illatos, édes, orvosság is, meg csemege is – mi az? Naná, hogy a méz. Igencsak hasznos a téli megfázások idején, de egyesek esküsznek arra, hogy Covid ellen is jó. Így, ünnepek táján pedig kilószámra sütjük a harang- vagy a fenyőformákat. Mostanság a mesebeli házikókra emlékeztető mézeskalács alkotások az igazán trendik, sőt, több településen – a jellemző épületeket szépen elrendezve – kiállításokon mutatkozhatnak be az ügyes kezűek.

A méz történetével leírható az egész emberi történelem: az ősember barlangrajzai 16 ezer évvel ezelőtt megörökítették a méheket. Homérosz eposzaiban (Iliász, Odüsszeia) a mézet az istenek ajándékának mondja. Rómában a második században egész piacuk volt a mézzel tartósított gyümölcsöknek.

Az első magyar király három okiratában szerepel helynévként: Méhes, Méhlő, Méhkerék. Mivel a méz drága volt, csak ünnepekkor sütöttek belőle süteményt. Az 1200-as évektől vallásos tárgyú figurákat, életképeket ábrázoló mézeskalácsokat készítettek. Hunyadi Mátyás mézben is elfogadta az adót. A világi mézeskalács figurák a huszárok, a pólyásbabák, a szív alakúak voltak – a szerelem, a termékenység jelképei. Még a politika is átszőtte a mézest: az alföldi piacokon kínálták a Kossuth Lajost ábrázoló bábot. Az igazi különlegesség az első vasútvonal, a Pest–Vác-vonal mézes megörökítése volt,

A történetet bájos fogalommagyarázattal zárjuk: a mézeskalácsnak köszönhetjük a riszálás szót, ami a csípő erotikus billegetését jelenti. A sütőformákat lisztdörzsöléssel tisztították. Ezt nevezték a középkorban riszálásnak. Erotikus tartalmát őrizzük, a többi az emlékezet homályába veszett.

Most itt vannak a Jancsi és Juliska című meséből jól ismert mézeskalács házikók. A mese állítólag igaz történeten alapszik – némi csavarral. A fáma szerint egy Hans Meztler nevű mézeskalácssütő mester Katharina nevű konkurense titkos receptjéhez először házasság révén próbált hozzájutni, ám a hölgy elutasította. Erre a férfi boszorkánysággal vádolta Katharinát, csakhogy a bíróság nem hitt neki. Hans nem adta föl, így a nő kénytelen volt egy Frankfurt melletti erdőben házat venni, ahol tovább sütötte szépséges és finom mézeseit. Konkurense ezt végképp nem tűrhette el, Katharinát álnokul meggyilkolta, és kemencében elégette.

related

Dallos Zsuzsa

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

9 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

9 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

9 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

9 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

9 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

9 év ago