A mikroműanyagok és mikroszennyezők is a lakossági és ipari felhasználás során kerülnek a környezetbe. Ez a legfontosabb üzenete a Pannon Egyetem munkatársainak közreműködésével végzett kutatásnak.

Lezárult az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. vezetésével, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem közreműködésével, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott kutatási projekt. A program célja a mikroműanyagok környezeti előfordulásának és terjedésének átfogó feltérképezése volt a levegőben, a szennyvízben és a szennyvíziszapban, valamint a mért értékek humánegészségügyi és környezeti kockázatainak elemzése, új technikák és eljárások bevezetésével.

A projekt legjelentősebb eredménye, hogy a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. Környezetanalitikai laboratóriumában a már korábban alkalmazott FT-IR (Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia) mellett sikerült akkreditált módon bevezetni a mikroműanyagok vizsgálatára a Py-GC/MS (pirolízis-gázkromatográfia-tömegspektrometria) technikát, amellyel világszinten mindössze néhány laboratórium végez mikroműanyag-vizsgálatot.

Levegőminták vizsgálata

Kültéri és beltéri mintákban egyaránt kimutattak mikroműanyagokat. A kültéri mintákban minden hetedik mintában találtak részecskéket (PE, PVC, PS, PET), míg a beltéri mintákban – különösen műanyagfeldolgozó üzemekben – a koncentráció több tízszeresen meghaladta a kültéri értékeket.

Szennyvíz és szennyvíziszap

A szennyvíztisztító telepek 90 százalék feletti hatékonysággal távolítják el a beérkező mikroműanyagokat, azonban az elfolyó tisztított szennyvizek mikroműanyag-koncentrációja jóval meghaladja a befogadó felszíni vizekét, így a felszíni vizek elsődleges mikroműanyag-forrásnak tekinthetők. A mikroműanyagok mellett felmérték a hazai szennyvíztisztítási technológiákat reprezentáló hét szennyvíztelep szerves és szervetlen mikroszennyező viszonyait, melyek fontos eredmények a mikroműanyagok és az antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) szennyező anyagok közös kockázatának vizsgálatához.

Ökotoxikológiai vizsgálatok és a „plastic colonizer” módszer

Bakteriális és egysejtű eukarióta alapú ökotoxikológiai teszteket alkalmazva módszeregyüttest fejlesztettek ki, mellyel direkt és indirekt módon tudják vizsgálni mikroműanyagok toxikusanyag-megkötő képességét, ezek együttes hatásait, valamint nyomon követhetik a környezetbe kerülő mikroműanyagok lebomlását. A kutatómunka eredményeként olyan komplex biológiai hatásmérő tesztrendszer áll a kutatók rendelkezésére, mellyel a mikroműanyagok és a mikroszennyezők együttes jelenléte során fellépő koktélhatások mérhetők.

A legfontosabb üzenet

A legfontosabb üzenet, hogy a szennyvíztelepek nem tekinthetők a szennyezések valódi forrásainak, mivel a mikroműanyagok és a mikroszennyezők is a lakossági és ipari felhasználás során kerülnek a környezetbe, és ennek a kockázataival kapcsolatban egyre több információ áll a kutatók rendelkezésére.

A módszertani fejlesztések és az akkreditáció révén Magyarországon elsőként vált lehetővé a mikroműanyagok teljes körű, nemzetközileg is kiemelkedő vizsgálata, amely új távlatokat nyit a környezetvédelmi kutatásokban és ipari szolgáltatásokban.

Illusztráció: pexels.com