A tavaly november 13-i, mosonmagyaróvári balhéval kapcsolatban történt MKSZ etikai és fegyelmi bizottsági döntése után azon gondolkodom, hogy melyik volt a jelentősebb eredményt befolyásoló akció? Az hogy, az óvári női kézilabdacsapat két akció erejéig – az ellenfélnek sportszerűtlenül háttal állva – hagyta, hogy a Debrecen két gólt lőjjön?

Vagy az, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága négy meccsre eltiltotta a játéktól a csapat hét kezdő játékosát, edzőit, a kispadnál összekapaszkodva, szolidaritást vállaltak a pályán lévő kézilabdázókkal? Jómagam egyértelműen az utóbbira gondolok.

Már eleve az nonszensz, hogy egy tavaly novemberi balhé, amit ország-világ láthatott a televíziós közvetítésének köszönhetően, csak most került elbírálásra. Mire várt az MKSZ eddig? Tudom, széles körű, minden részletre kiterjedő volt a vizsgálat, ezért tartott idáig. Azt természetesen elismerem, hogy jár a büntetés, mert a klub belső problémáira nem a pályán kell reagálni. Főleg nem a játékosoknak és a szakvezetésnek, mert ez szembe megy a fair play szellemével. A mindenkori ellenfelet tisztelve kell játszani. Viszont a pénzbüntetés elegendő lett volna. A fegyelmi bizottság döntésének indoklása szerint, befolyásolta az eredményt, hogy a Mosonmagyaróvár – rögtön, a rangadó elején – két gólt „engedett” lőni a Debrecennek. Akik ezt a döntést hozták, nagyon jól tudják, hogy a kétgólos előny, főleg az összecsapás elején, egyáltalán nem végeredményt befolyásoló. Ez egy jelzés volt a klubvezetésnek, hogy a marakodás a bőrükre megy. De kétségtelenül hibás, rossz döntés volt. Amiért a fegyelmit vétők bocsánatot kértek.

Az MKSZ másik szankciója viszont valóban bajnoki mérkőzések végeredményt befolyásolható döntés volt. Ugyanis a játékosok és edzők négy mérkőzéstől való eltiltása abszolút befolyásolja a mérkőzések menetét és ráadásul a bajnokság végkimenetelét is. Mert a Motherson Mosonmagyaróvár KC csapata ifjúsági játékosokkal kénytelen felvenni a versenyt a riválisokkal. Az MTK-t így is legyőzték. Viszont a folytatásban így minimális esélyük sem lesz a pontszerzésre. Az MKSZ illetékes bizottsága bántóan rossz irányba terelte az ügyet, szembe ment a saját hivatkozásaival. Ami még elfogadhatatlanabb, hogy a szerdai, Debrecen elleni Magyar Kupa negyeddöntő összecsapáson sem játszhat a hét eltiltott játékos, és nem lehet ott a kispadon a szakmai stáb sem. Ezzel az MKSZ eldöntötte azt is, hogy a Debrecen jut tovább. Kinek jó ez?

Egy kis történelem, hogy miért is kísérem kiemelt figyelemmel a mosonmagyaróvári női kézilabdát. Évekkel ezelőtt Gyurka János korábbi világbajnoki ezüstérmes veszprémi játékos edzőként felépítette a Barabás KC élvonalbeli együttesét. Aztán ez a csapat az Audi ETO ifjúsági együttesére épülve, Róth Kálmán edző vezetésével, előbb Veszprémben játszva, majd a Dunatakarék támogatásával NB I.-es klubként átkerült Mosonmagyaróvárra. Ahol aztán újra Gyurka János lett az edző, aki bronzérmes és nemzetközi kupában is bizonyító együttest épített a klubból. Ebbe az egyesületbe mart bele most az MKSZ. Vajon miért?

Vezető képünkön: Gyurka János vezetőedző. Fotó: turizmus zirc