MSZP – Orbáni infláció és orbáni megszorítások

– Csak az államadósság kamattörlesztésére 3100 milliárd forintot különített el a kormány az ország jövő évi költségvetésében – mondta dr. Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője egy mai sajtóeseményen. A sajtótájékoztató témái az orbáni infláció és az orbáni megszorítások, valamint az áthúzott veszprémi fejlesztések voltak.

– Szeretnénk, ha a magyarok szembesülnének a valósággal! – indította a tájékoztatót Hartmann Ferenc frakcióvezető. – Jelentős részük ugyanis virtuális valóságban él.

Orbáni infláció

– A Fidesz szankciós inflációról beszél, amelyről Brüsszel tehet. Tény, hogy nálunk a legmagasabb – folytatta dr. Tóth Bertalan. – A rangsor második helyezettjénél kétszer magasabb, az uniós átlagnál pedig háromszor. Szerintünk ez orbáni infláció, ami részben Szijjártó Péter 2021. októberi bejelentésének következménye. Ő akkor azt mondta, hogy az évszázad gázüzletét kötötték meg Oroszországgal. Az orbáni infláció egyik oka ez a hosszú távú gázszerződés, a másik a forint gyengülése, a harmadik a nagyon magas, 27 százalékos áfa, illetve a magas jegybanki alapkamat. Mindez nagyon megnövelte a vállalkozások költségeit és az élelmiszerárakat. A kormány ráadásul augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerársapkát, aminek a bevezetését az MSZP is támogatta.

A képviselő elmondta: az MSZP-frakció többször tett javaslatot arra, hogy a kormány szüntesse meg a kis adókat, csökkentse le 5 százalékra a gáz és a villamosenergia áfáját, illetve csökkentse az élelmiszerek adótartalmát is. Ezeket a javaslatokat a Fidesz–KDNP rendre leszavazta.

Orbáni megszorítások

– Az orbáni megszorítások közé tartozik a kata kivégzése, a rezsicsökkentés felszámolása – folytatta dr. Tóth Bertalan. – Az orosz gáz ára is folyamatosan csökkent, de a kormányzat nem csökkenti a háztartások átlagfogyasztás feletti gázfogyasztásának árát. A kormány már a szent tehénhez is hozzányúlt: megszűnt a városi csok, és módosult a babaváró. Külön szégyen, hogy Magyarország nem tud megfelelő életszínvonalat kínálni a pedagógusainak. Mindemellett közel 7 százalékos a reálbér-csökkenés.

Az MSZP-nek ezeknek a megoldására is van javaslatuk. Emelni kellene a multinacionális cégek nyereségadóját, ami most csupán 3–4 százalékos. A minimálbért pedig adómentessé kellene tenni.

Elmaradt veszprémi fejlesztések

Hartmann Ferenc három nagyon fontos, de elmaradt veszprémi beruházásról beszélt. Az egyik a 8. számú főút füredi és vámosi út közötti szakaszának 2×2 sávosra szélesítése, a másik a 82-es főút Rátótot és Kádártát elkerülő 6,5 kilométeres szakaszának megépítése. Az utóbbira ígéretet is kaptak a Gyulafirátóton, illetve Kádártán élők. A harmadik a belső körgyűrű hiányzó szakasza a völgyhíddal.

– A 82-es elkerülőjének a terve 2009 óta megvan, a belső körgyűrűé 2003 óta – jelentette ki a képviselő. – Orbán Viktor még 2016-ban Veszprémben járva ígérte meg, hogy a Modern Városok program keretében megépül az utóbbi. A belső körgyűrű befejezése és a völgyhíd megépítése 2003-ban 2,2, 2016-ban 3 plusz 3, idén februárban 12,4 milliárd forintba került volna.

A képviselő a három beruházással kapcsolatban Porga Gyula polgármesterrel is egyeztetett, aki azt mondta, hogy ha ma elkezdenék ezeket a munkákat, akkor is csak 2028-ra tudnák befejezni. Egyelőre arra sincs remény, hogy elkezdik.

Hartmann Ferenc kérésére dr. Tóth Bertalan nyújtott be módosító javaslatot a felsorolt beruházásokkal kapcsolatban a jövő évi költségvetéshez.

– Levélben kértem Ovádi Pétert, a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy támogassa a felsorolt indítványokat, de ő válaszra sem méltatott – jegyezte meg a képviselő.

A vezető képen balról Hartmann Ferenc, jobbról dr. Tóth Bertalan. Fotók: a szerző