NAPIMORGÓ – Lent a szemét, fent az enyészet

A Kórház utca felső végén lévő parkoló bejáratánál tegnap egy hatalmas szemétkupac látványa botránkoztatta meg a veszprémieket. A NAV-hoz igyekezvén készítettem róla egy gyors fotót, majd felballagtam a lépcsőn, ahol szintén siralmas kép fogadott. Ez itt kérem Veszprém szíve. A városé, amelyről polgármesterünk tegnap úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy Európa legélhetőbb városai közé törekszik.

Nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy az utcáinkon végre rend és tisztaság legyen. A közüzemi szolgáltató mossa kezeit, mondván, a hulladékbegyűjtés csak a kukák ürítésére vonatkozik, a közterületek illegális lerakóinak felszámolására nem. Az elhanyagolt, siralmas állapotú területek esetén meg az önkormányzat hárít: magántulajdon, nem feladatuk a tulajdonosok helyett rendet csinálni, karbantartani.

Fogalmam sincs, hogy kié a Kórház utca és a Brusznyai Árpád utca közötti két kis belső udvar a NAV épületének két oldalán. Az egyik nagyjából rendben van, csak a rég elhagyott kis üzletpavilonok árválkodnak benne üresen. A másik azonban úgy néz ki, mint valami háborús övezet, ahonnan a lakosság elmenekült.

Hamarosan Európa Kulturális Fővárosa leszünk. Elképzeltem, hogy ebben a két udvarban addigra virágok pompáznak, a pavilonokba élet költözik, a leszakadt ponyvájú kis teraszon kávéillat terjeng, előtte dézsába ültetett zöld növények, közöttük asztalok, amelyeknél fagylaltoznak, beszélgetnek, szendvicseket majszolnak, laptopjaikon dolgoznak az emberek. Sokan mondják, hogy Veszprém egy halott város. Hogyan lehetne feléleszteni?