A hétfői, 68. Nemzeti Sport Gála egyik jelentős pillanata volt, amikor az Operaház színpadára szólították azokat, akik a futball Bajnokok Ligájában (előtte BEK) magyarként hozzájárultak a világ legnépszerűbb sportágának népszerűsítéséhez.

Filmbejátszások színesítették a programnak ezt a részét, hiszen az edzők, játékosok, játékvezetők közül már többen nem lehetnek velünk. A remek ötletnek az apropója, hogy idén májusban Magyarország először rendezhet Bajnokok Ligája-finálét a Puskás Arénában, amely óriási sportdiplomáciai siker.

A Nemzeti Sport Gálán ketten is veszprémi kötődésűként voltak jelen. A Puhl Sándor, dr. Bozóky Imre, Hamar László trió 1997-ben dirigálta Münchenben a Dortmund–Juventus (3–1) BL-döntőt, akikkel ott volt Juhos Attila tartalék játékvezető is.

Csak kevesen tudják, hogy dr. Bozóky Imre a Veszprémi Vegyipari Technikumban tanult, és a Bakony Vegyészben fiatalként Zsirai Kálmán és Hadrik Antal mögött volt tartalék kapus. Megkeresésemre a kiváló sportember örömmel emlékezett a veszprémi évekre.

– Szép időszaka volt az életemnek a veszprémi, igazi barátok voltunk a csapatban, remek játékosokkal lehettem egy keretben – gondolt vissza a hetvenes évek kezdetére a Magyar Labdarúgó Szövetség egykori elnöke, dr. Bozóky Imre. – Az említetteken kívül játékostársam volt Iszak János és a Győrből érkezett trió: Csukás Emil, Czakler Jenő, valamint Kováts Csaba is. És Kiss László, akit mi Kampónak becéztünk, de a futball világában Mini Menottiként is ismerik.

Ezt követően a gáláról váltottunk néhány szót, amelyen ő is ott volt többedmagával, szintén BL-döntő-részvevőkkel.

– Óriási élmény volt találkozni azokkal a sporttársakkal, akiket meghívtak erre az alkalomra az Operaházba – mondta dr. Bozóky Imre, aki a fiatalon elhunyt, Puhl Sándor egyik asszisztense volt a Dortmund–Juventus müncheni döntőben, ami jövőre lesz 30 éves. – A hármasunk két évig működött együtt, sok-sok nagy, emlékezetes meccs részvevői lehettünk. Aztán Hamar Laci betöltötte a negyvenet. Az ő helyén a füredi Mező Béla lengett tovább. Örültem, hogy meghívtak és ott lehettem a legjobb magyar sportolók ünnepségén.

A majd három évtizeddel ezelőtti varázslatos müncheni éjszaka másik magyar asszisztense a most Tihanyban élő Hamar László volt. A veszprémi futballbarátok az első NB I.-es találkozójától kezdve végigkísérhették játékvezetői, asszisztensi pályafutását.

– Karácsony előtt kaptam meg a meghívót a gálára a sportújságíró szövetségtől, amit köszönettel elfogadtam – mondta Hamar László, aki volt a megyei futball szövetség elnöke is. – Nem tagadom, összeszorult a torkom a meglepetéstől, hogy majd harminc év után valakinek eszébe jutottak a játékvezetők is. Részt vettünk egy kamera-, majd egy főpróbán, és így jutottunk el a színpadra szólításunkig. Rendkívül felemelő, megható pillanat volt a színpadon állni a nagy elődökkel együtt. Hiszen Palotai Károly először Tátrai Lászlóval és Müncz Györggyel vezetett BEK-döntőt. Majd Kőrös Lászlóval és Kuti Sándorral újra finálét fújhatott. Palotai Károly már nem lehetett velünk, de a második végjáték segítői igen.

Hamar Lászlót ezután arról kérdeztem, hogy sikerült-e konszolidálni kapcsolatát sporttársával, dr. Bozóky Imrével?

– Sajnos nem – zárta rövidre válaszát a BL-döntő asszisztense. – Kétszer igyekeztem ezt megtenni, de Imrén érződött, hogy nem akarja. Ezért nem erőltettem a békülést. Ennek ellenére nagyszerű érzés volt aktívan jelen lenni a legjobb magyar sportolók ünnepségén. Szép emlék marad, elteszem a többi közé…

A vezető képen Hamar László, Juhos Attila és dr. Bozóky Imre asszisztensi zászlóval a sportgálán. A képernyőfelvételt Hamar Adrienn készítette