Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön címmel rendeztek konferenciát a vízügyi szakemberek Szegeden. A résztvevők, meglepő módon, szinte minden fontosabb megállapításban egyetértettek. Az előadások egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy nincs idő a diskurzusokra, eljött a cselekvés ideje – olvashatjuk a Magyar Hang oldalán.

Az Alföld nem lesz újra olyan, mint volt

Csécsi László számolt be arról, mi hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Székházának zsúfolásig megtelt termében Szegeden. Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) osztályvezetője ismertette a dermesztő statisztikákat és vázolta az Alföld súlyos helyzetét: „A statisztikák, amikhez eddig ragaszkodtunk, érvényüket vesztették. Azok a harmincéves trendek, amikre a vízgazdálkodást alapoztuk, ma már nem működnek” – szögezte le a szakember.

A vízügyeseknek idén tavaszra 20 monitoringkútja száradt ki. Az Alföldön a korábbi tíz évben ez egyszer fordult elő, egyetlenegy kúttal. A Tisza vízszintje – ahogy az egyik előadó fogalmazott – „kimúlófélben van”. Se tél, se hó, se tavaszi árhullám.

Van megoldás?

A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni a fejünket az olyan kezdeményezésekre, mint a Vizet a tájba! Erről bővebben a Greendex oldalán olvashat.

Vezető képünkön: Dűne. Fotó: Daróczi Csaba